Kentaurok támadtak meg egy falut!

Te jó ég! El sem tudjátok képzelni, hogy mi a szösz történt az elmúlt időszakban a varázsvilágban. Nagyon-nagyon durva! Nyissátok nagyra szemeitek, dőljetek hátra a fotelben, ehhez ülni kell, mert úgy is felálltok, nyugodjatok meg, és aztán bele is vághattok az olvasásba!

Június elsejei kezdettel Trensdakimó falvát megtámadta egy csapat fehér kentaur Ediminó gonosz varázsló vezetésével. A falubelieket annyira váratlanul érte a támadás, hogy még felkészülni sem tudtak, meg ilyen helyzetre amúgy sem számítottak, végülis ki a csuda gondolná? Nem mindennapi esemény, főleg mostanában nem, hiszen világunk már eléggé békésen kezdett el működni, erre tessék, mik nem történnek. Amikor hirtelen egyszer eszükbe jutott egy régi történet, de nem, nem akarták elhinni, hogy ez most tényleg megtörténhet, hiszen intézkedtek ők ellene a múltban…Legalábbis azt hitték. 

A dolog úgy kezdődött, hogy Ediminó gyermekkorát Trensdakimó falván töltötte, de mindenki nagyon utálta és folyton csúfolták, szegény nagyon kis egyedüli gyerek volt, még a szülei sem nagyon foglalkoztak vele… Így ment ez nagyon sokáig, mikor egyszer csak valami remény csillant fel a kicsi varázslónk szemében, ugyanis az utcában élő gyerekek azt mondták neki, hogy:
– Hejj, kedves barátunk, átgondoltuk ezt a dolgot és nagyon megsajnáltunk téged. Mondd csak, lenne kedved velünk lógni? Csupán egy feltétele lenne a dolognak, egy aprócska próbán kéne átmenned, mit szólsz hozzá?
– Mi, most komolyan? Ti nem vicceltek velem?
– Dehogy viccelünk! Teljesen komolyan – vigyorodott el az utcai bandavezér.
– Világ életemben erről álmodtam, köszönöm, juppí, na de mi is lenne az a „feltétel”?
– Nyugodj meg, semmi komoly, igazán nem. Csak tesztelni szeretnénk téged. Most pedig rohanj akkor haza, mert szinte biztosak voltunk benne, hogy beleegyezel, ezért a postaládátokban hagytunk egy levelet, nézd majd meg!
Ediminó életében először szinte szétpukkadt a boldogságtól. Tényleg mindig erre vágyott, ezért sietett is nagyon haza, megnézte a postát, s olvasni kezdte a levelet.
„ Örülünk, hogy megtaláltad a levelet. Nos, a dolog a következő lenne: Ma este éjfélkor gyere ki a temetőbe, hozz magaddal egy ásót is és a többit majd akkor elmondjuk. Reméljük, nem ijedtél be ettől, hidd el, nem lesz semmi baj.”
A fiúcska ferde szemmel feltekintett az üzenetből, majd elgondolkodott. Nem tudta, hogy mi várhat rá… Féljen-e vagy sem, vagy hogy egyáltalán mégis mit akarnak, miféle feltétel ez ahhoz, hogy barátságba lépjenek vele a környékbeli gyerekek, de mivel egész életében erről álmodott, így végül arra jutott, hogy belemegy a dologba.
Lassan elérkezett az este, szülei nem voltak otthon, vacsorát nem kapott, ételt sem talált sehol, így gondolta elindul, eszik egy kis birstarcsikókát a közeli fáról, majd elindul a helyszínre. Pontosan ezt cselekedte, és éjfélre már ott is volt, az utcai gyerekek is, az ásó is, minden.
– Nos, örülünk, hogy eljöttél – köszöntötte a bandavezér.
– Hát még én… na, de vágjunk is bele, mi lesz a feladat?
– Hehe, nem gondoltam volna, hogy ennyire sietős neked az ügy, na de okés, elvégre minek húzzuk az időt?
– Igaz, igaz, nos, akkor bökd már ki, légy szíves.
– Jól van na… Nos, nos, nos tehát, az lesz a feladatod, hogy ezzel az ásóval – bökött rá a szerszámra a kezével – ki kell ásnod egy 6 m mély gödröt, a többit pedig utána.
– Miért nem mondod el most az egészet?
– Ejnye, de kíváncsi valaki…Nyugi van, jó? Vagy azt teszed, amit mondok, vagy mehetsz haza.
– Hát jó…- egyezett bele kissé kétségbeesetten, majd nekiállt kiásni a gödröt.
Egy kis varázslat segítségével nem is tartott neki sokáig, hajnali két órára készen is lett, közben a banda elment picit, majd visszajöttek és örömmel látták, hogy Ediminó megcsinálta a feladatát.
– Na látom, teljesítetted a feladatodat.
– Igen, tényleg, na és most mit csináljak?
– Áhh, nem kell sokat, csak.. – közelebb lépett a fiúhoz, és egy gyors mozdulattal belelökte a gödörbe – ..csak maradj ott örökre! Muhahaha! Te kis bolond, komolyan azt hiszed, hogy mi bármikor is  barátkoznánk veled? Nem lehetsz ennyire naiv..
– De… de… neee… – ordított kifelé, amikor meglátta, hogy földet kezdenek rá dobálni, és egy percen belül teljesen eltemetődött.
– Na fiúk, ezzel is megvolnánk – nevetett egyet a bandavezér, majd kifelé rohantak a temetőből – Falusi hősök lettünk ezzel a tettel! Nyomás ünnepelni!

Most biztosan nem értitek, hogy mi van, ugye? Tuti azon tanakodtok, hogy miért lennének ezek a gazfickók hősök? Hiszen szörnyű dolgot cselekedtek. Figyeljetek tovább, mindjárt kiderül Wink

A magyarázat a következő: A gonosz bandavezér nagymamája egy hegyi boszorkány, jövendőjósló. Elmesélte unokájának, hogy egy régi legenda szerint Trensdakimó falvát meg fogja támadni egy csapat fehér kentaur, egy gonosz varázsló segítségével, akinek ábrázolása és jellemzése pontosan Ediminóra lett jellemző. A kentauroknak annyi közük van a dologhoz, hogy réges-régen a falusiak megöltek egy csomót belőlük kedvtelésből, a túlélő jószágok pedig megfogadták, hogy egyszer még bosszút állnak, de a falusiak azt hitték, kiirtották az egészet anno, így már csak a vezetőt kell.  Régóta keresték már azt a gyereket, hogy el tudják pusztítani még kicsiként, hogy ne tudjon felnőni, s ne pusztítsa el a falujukat. Még az is meg volt jósolva, hogy ez a támadás 2012-re várható. A nagymama már régóta gyanakodott a fiúra, de csak egy igen ritka és bonyolult varázslat segítségével tudott teljesen megbizonyosodni róla. De mivel ő sajnos túl öreg volt már ahhoz ilyen téren, hogy végezzen vele, meg hát  nem is lett volna túl korrekt, ha ő végez vele, így felbérelte unokáját, tegye meg ő, s ezzel egyenlő esélyekkel indítva a gyerekeket, hiszen ha lett volna egy kis esze Ediminónak, akkor nem megy bele az egészbe. A magány teljesen elvette az eszét, nem gondolta át a dolgokat, csak egy kis jóban reménykedett, és amikor erre lehetőséget látott, nem is foglalkozott mással. Rossz döntés volt.

No, de nincs ám vége a történetnek, hiszen emlékeztek az első bekezdésre? A java még csak most kezdődik Wink

Amikor elásták Ediminót, 3 napig volt a föld alatt, meglepő módon életben volt még, sőt, szinte semmi sem történt vele, csak egy kicsit megijedt. Három nap után egyszer csak valami kis mozgásra, valami fura hangra lett figyelmes. Egy földtúró kentaur jelent meg mellette, egy izzó varázsgömbbel.
– Ohh, Ediminó! Szerencse, hogy élsz! Gyere, bújj be gyorsan ide, sietnünk kell, majd később mindent megértesz, csak gyere gyorsan.
A földtúró kentaur megmentette a fiút, elmesélte neki a jóslatot, a legendát, múltbéli eseményeket, mindent, amire megérkeztek a titkos kentaur főhadiszállásra. Elmondta, hogy már csak azért is megkell fizetniük a trensdakimóiaknak és legyen a vezetőjük, be kell teljesíteni a jóslatot. Edimínó megfogadta, hogy bosszút áll a mindenért, amit vele műveltek és boldogan segít a kentauroknak.
Az évek folyamán a bosszúvágy viszont sajnos annyira elhatalmasodott felette, hogy kitanulta a fekete mágiát és mindenféle rossz dolgot, illetve a kentaurokat is a rossz dolgokra tanította, elhitette velük, hogy csak a gonosz győzhet, mert a jók mindig megszívják, bár a falusiak se jók, de mégis nagyon pórul fognak járni.
Hosszú idő alatt készültek fel a visszavágóra, a kentaur csapat egyre nagyobb lett, és elérkezett a várt év, 2012, a bosszú éve. 5 hónapon át még mindig vártak, majd ahogyan elérkezett a nyár, megkezdték a teendőket.

Ekkor volt elseje. Ekkor történt a támadás. A falut porrá rombolták. Szó szerint semmit sem tudtak tenni, hiszen nem számítottak a támadásra, pont azért, mert azt hitték, már ezt elintézték. Minden nagyon durva volt. És ez tényleg igaz történet…melynek további következményeit és folytatását megnézhetitek a következő számban Wink

Na jó, annyira nem is volt izgi ez a történet, azért remélem nem aludtatok el rajta Cheesy Egyébként még jó, hogy Trensdakimó a világunk másik felén van, nyugalom mindenkinek, messze tőlünk! Azért csak reménykedjünk, hogy nem támadják meg Bogolyfalvát is O.o 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s