Az ifjú Auror

A mostani számban Almásy Lénát találtam meg, aki a falu újdonsült lakója, és a mi legújabb, talán legfiatalabb aurorunk. Többet nem árulok el nektek, kiderül majd a kérdésekből, hogy mi is az, amit tudnunk kell róla. Olvassátok, és tudjatok meg minél többet!

Lénával a falu éttermében, kávézójában találkoztam, a Pillangóvarázsban. Már az elején kijelentette, hogy odamenjünk, mert sütiimádó, és meglátjátok, hogy ez tényleg így is van. Miután megérkeztünk, rögtön süteményt rendelt, én viszont máris belekezdtem egy rövid köszönés, és bájcsevej után.

– Hogy keveredtél a Bagolykőre?
– Az iskolát és az aurori képzést itt, Bagolykőn végeztem el, így nem is igazán volt kérdés számomra, hogy hol szeretnék majd dolgozni. Bár imádom a szülővárosom, mégis itt töltöttem nyolc évet, aztán nagy örömömre a falu kirendeltségére vezényeltek.

– Ha már a sütiknél tartunk, melyik a kedvenced? És, hogy egy kicsit visszatérjünk az eredeti kérdésekhez. Nem merült fel benned, hogy valahova máshova menj dolgozni? Szívesebben töltenéd a napjaid valahol máshol, mint Bogolyfalván?
– Nincsen kedvenc sütim, szinte mindet szeretem – kivéve a tökös dolgokat – és rengeteget szoktam sütni szabadidőmben.

Léna ez után egy pici szünetet tart, hogy tudjon nekem válaszolni, de szerencsére hamar megkapom a második kérdésemre is a választ.

– Dehogynem, mondjuk Capri szigetére. De mivel ez a lehetőség nem adatott meg, tökéletesen megelégszem Bogolyfalvával is.

– És mesélj! Hogy tetszett az itteni élet, amikor még idejártál? És mi vezérelt, hogy ezt a szép hivatást válaszd?
– Természetem miatt soha sem unatkoztam az iskolai évek alatt, a kastélyban mindig pezseg az élet. Sok barátot szereztem és még most is visszavágyom.
A szakmát pedig azért választottam, mert édesapám auror volt, az ő munkásságát szeretném folytatni. Szeretném jobbá tenni a világot.

– És milyen volt otthagyni a kastélyt? Milyen volt beilleszkedni a faluba, a közösségbe? És jártál már a Minisztériumban, mielőtt idevezényeltek?
– Nagyon megszoktam már, ezért nem volt könnyű, de megálmodtam a gyönyörű kunyhóm az erdő szélére és mióta felépült, nem bánkódom. Szeretem a természet közelségét, a csendet és habár társas lény vagyok, az egyedüllétet is.   A beilleszkedéssel nem voltak problémáim. Maximalista vagyok, szeretem a munkám és ezt megbecsülik.
A gyakorlatok során egy-két alkalommal voltam a minisztériumban, igen, bár ezek nem voltak valami eseménydúsak.

– Mik azok a tulajdonságaid, amik a munkád során előnyt jelentenek? És véleményed szerint mik azok a tulajdonságok, amikkel egy aurornak, vagy akár egy aurorjelöltnek is rendelkeznie kell?
– Hmm, jó kérdés. Igazából szerintem a kitartásom, a türelmem, precizitásom azok a tulajdonságaim, amik jelenleg hasznomra lehetnek. Ezen kívül karakán vagyok, kiállok az igazamért, ha úgy kívánja meg a helyzet, és hogy kicsit fényezzem is magam, jók a reflexeim és a reakcióidőm se túl nagy.
Az auroroknak rengeteg tulajdonsággal rendelkezniük kell, az előbb felsoroltak a talán a legfontosabbak.

– És mik azok a területek, amiken most dolgozol? Mit csinálsz, mikor munkában vagy? Meg amm, tervezed valamikor, hogy visszajössz az iskolába valamilyen formában? Úgy értem, hogy szeretnél majd valamikor ismét szerepet vállalni a kastélyban?
– Jelenleg aktatologató pozícióban vagyok a polgármesterváltás miatt. Rengeteg a papírmunka – jelentések, rendszerezések, levelek, stb – és ebben segítek.
Természetesen szeretnék, azt viszont még nem tudom, milyen formában. Talán óraadóként…

– Mennyit dolgozol naponta, vagy hetente? Gondoltál már arra, hogy valamikor kimész egy másik országba, attól függetlenül, hogy most jelenleg itthon vagy?
– Reggel 8-ra megyek dolgozni általában, kötött munkaidőm viszont nincsen. Addig vagyok bent, amíg nem végzek a dolgommal, vagy pedig hazaviszem a papírokat és otthon folytatom éjjelbe nyúlóan. Mostanság egyre többször fordul elő az utóbbi eset.
Természetesen. Imádom a természetet, szeretném megismerni más népek kultúráját, életmódját, remélem, hogy egyszer majd megvalósíthatom az álmaimat.

– Lenne valami jó tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek? És hol találnak meg téged, ha még lenne kérdésük?
– A tanácsom annyi volna, hogy bármennyire is nehéznek tartják a diákok a kiképzést, ne tántorodjanak el a szándékaiktól. A jó auror kitartó, türelmes és alázatos, igyekezzenek ezt észben tartani.
Ha bárkinek bármi kérdése adódna, megtalálhat az otthonomban általában este 7-8 óra után, vagy hétvégén, ezen kívül a minisztériumban amennyiben időm és munkám engedi, szintén szívesen látok bárkit – az irodámban megtalál.

– Lassan kifogyunk az időből, mert kezd sötétedni, így ígérem, hogy az utolsókat kérdezem. Üzennél valamit azoknak, akik ezt a lapot olvasssák?
– Óóó, igen. A tanároknak és a diákoknak is annyit, hogy lehetőség szerint ne vandálkodjanak sem a kastélyban, sem a lakósor végén, mert nem kenyerem a hátsón billentés.

Az utolsó válaszon magam is meglepődtem, nem erre számítottam Lénától, de ahogy megismertem, nagyon kedves, és életrevalónak ismertem meg. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan elment az idő, látszik, hogy jól elcsacsogtunk. A sütijét én álltam, és még beszélgettünk egy kicsit, és megsúgta nekem, hogy igenis, bármikor, bárkit hátsón billentene, ha arra kerülne sor, szóval jó lesz vigyázni!

Akinek felkeltette érdeklődését Almásy Léna, megtalálhatja a fent említett időben, és helyen őt, az újság oldalai viszont nem határtalanok…
Keressétek bátran, én is biztos, hogy még meg fogom keresni őt!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s