Új kapitányok I.

Megszületett a döntés!

Az előző cikkben arról olvashattatok, hogy mi lesz a sorsa az iskolában oly’ közkedvelt kviddicsnek. Nos, a döntés megszületett: a kviddics marad, de néhány változás bekövetkezett. A régi csapatok feloszlottak, helyettük újra a házak csapatai szállnak harcba a kupáért. Ugyan ebben a tanévben még nem lesznek mérkőzések, ugyanis közös megállapodás alapján ez az év a felkészülés éve. A csapatkapitányi posztokat hamar betöltötték, ezért én sem voltam rest, máris felkerestem őket egy kis beszélgetésre. Elsőként a Navinés csapatkapitánnyal futottam össze, aki nem más, mint a legfiatalabb Czettner lány: Luca

Riporter: Mióta kviddicsezel?
Luca: A tavalyi évben kezdtem próbálgatni, a házvezető-helyettes bácsinktól hallottam róla sok mindent, beleszerettem.

R: Mi motivált arra, hogy vezesd a házad csapatát?
L: Nagyon szeretem a házam és tevékenykedni akartam a csapatban mindenképp, minek után senkitől nem hallottam róla, hogy vállalná, gondolkodás nélkül jelentkeztem. Engem nem feltétlenül a siker, inkább az élmény motivál, az eredményesség csak a meglepi plusz.

R: Sok időbe telt megtalálni a csapattagokat?
L: Szerencsémre sok lelkes ember akadt, így maga a csapat és a cserék is hamar jelentkeztek, én késznek érzem magunkat arra, hogy belevessük magunkat az edzésekbe.

R: Könnyen összeszokott a csapat?
L: Ismerkedünk egymással, de azért még biztosan idő kell, ahhoz, hogy megbízzunk egymásban, segíteni tudjuk egymást és legfőképp, hogy félszavakból is értsük a másikat.

R: Nehéz edzéseket tervezel?
L: Nem vagyok hajcsár, de ami szükséges, azt meg fogom követelni. Keményen fogunk dolgozni, de nem szeretném erőszakos módon, sokkal inkább hatásosan és élvezetesen, hiszen ha nem élvezik, nem ér sokat.

R: Kivel kell a legtöbbet foglalkoznod a csapaton belül?
L: Talán a legkisebbekkel, akik még csak most ismerkednek magával a sporttal.

R: Mit vársz el a tagoktól?
L: Összetartást, együttműködést, tiszteletet a társaik és az ellenfeleik felé. Tudom, hogy mindent bele fogunk adni, mást nem várhatnék.

R: Hogyan motiválod a társaidat?
L: Jutalom csokival! *.* Egyébként eléggé motiváltak önmagukban is, inkább felém motiváló az ő lelkesedésük. De ha szükséges lesz, mindent meg fogok tenni.

A lány válaszai után, a zöldek csapatkapitányát kerestem fel, név szerint David Benett-et. Neki is ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, mint Lucának, így lássuk az ő válaszait is.

Riporter: Mióta kviddicsezel?
Dave: Nos: 2011. nyarán álltam be a Rellon ház kviddics csapatába. Előtte ugyan nem köztudott tény, de Navinés voltam, és csapatkapitányi posztot hagytam ott. Házváltásommal egyidejűleg felajánlották a terelői pozíciót, tehát… elég régóta.

R: Mi motivált arra, hogy vezesd a házad csapatát?
D: Ezer éve játékos vagyok a Rellonos csapatban, és Grósz Anna kezei alatt elég jól megtanultam sok fontos fogalmat a kviddiccsel kapcsolatban. Valójában valahol mindig is akartam irányítani a Rellonos csapatot, mert az előzőnek is szerves tagja voltam. Meg aztán tudni akartam azt is, hogy képes lennék-e egy olyan csapatot összetákolni, mint amilyen Anna serege volt.. Igen, valóban őt példaképemnek tekintem a kviddicsben, teljes mértékben. Emellett szeretem a házamat és bízom magamban, hogy jó csapatom lesz. *Mosolyra húzza a száját*

R: Sok időbe telt megtalálni a csapattagokat?
D: Mondhatni: nem. A legjavát én kerestem fel a kéréssel, hogy csatlakozzanak, terelőtársamat kivéve. Ő adott volt rögtön mint a helyettesem. Mostanra lett elég sok önkéntes szellemű kviddicsesem is, büszkén mondom, hogy jelenleg 10 emberrel fogok edzeni. *Kihúzza magát.*

R: Könnyen összeszokott a csapat?
D: Nem volt gond velük, lelkesek, szeretnének már játszani. Néhányuk ismerte egymást korábbról, de a java nem. Lelkesek, viszonylag jól kijönnek egymással annak ellenére, hogy eddig edzések nem voltak még, csak megbeszélések. Színes jellemek, ám jól el tudnak beszélgetni. Remek csapatjátékosok lesznek. *Büszke mosoly*

R: Nehéz edzéseket tervezel?
D: Nos, eleinte különórákra gondoltam személyenként azokkal, akik rászorulnak vagy nem tudom, mire képesek. Hogy a kérdésre is választ adjak, nem valami lagymatag edzésterveket írtam össze, úgyhogy megdolgoztatom a sereget. Ha nyerni akarunk, márpedg ez sugárzik a többiekből, akkor nem érhetjük be három kör futással és négy kör repüléssel…

R: Kivel kell a legtöbbet foglalkoznod a csapaton belül?
D: Még nem tudom. Nem egy emberem van, aki kezdőjátékos, így lesznek többen is, akik nagyobb odafigyelést igényelnek, de időnk mint a tenger és segítség híján se vagyok ha egy hajtót vagy egy fogót kell megtanítani a fortélyokra és a trükkökre.

R: Mit vársz el a tagoktól?
D: Bizalmat és pontosságot. Ha bekötöm a szemüket és arra kérem őket, hogy a kezüket tartsák a testük mellett és annyit lépjenek, amennyit mondok, nem akarok tapogatózó kezeket vagy hezitálást látni. Ha a pályán is kétségeink vannak a másik iránt, azzal eldőlt a kimenetele a játéknak. És nem csípem, ha az edzésről vagy egy magánóráról késnének csak azért, mert elfelejtették az ütőt.. Azért vagyunk együtt, mert mindenki vár valamit ettől a sporttól, tehát a többi, amit remélek (kitartás, valamennyi lelkesedés, koncentrálás..) csak rajtuk múlik.

R: Hogyan motiválod a társaidat?
D: Semmiképpen sem azzal a megoldással, hogy mire számítsanak, ha elrontanak valamit. Rellonosok vagyunk, maximalisták, emellett egy fenyítés nem rémít meg mindenkit. Inkább azt hozom fel, hogy képzeljék el az egyik szoros győzelmünket, vagy hogy ihatnak a kupából. Tapasztalat alapján állíthatom, hogy ez utóbbi milliószor hatásosabb. Élményekkel gazdagodhatnak, illetve egy olyan csoport részeivé válhatnak, ahol vannak közös témák, és fontosnak érezhetik magukat. Mert mindegyikük az.

Sajnos az Eridon és a Levita csapatkapitányait nem találtam meg, de hiszem, hogy a következő számban már az ő válaszaikat is olvashatjátok. Ezúton is szeretnék sok sikert kívánni a felkészüléshez, és majd a meccsekhez is.

A kviddicsnek befellegzett?

Már évekkel ezelőtt változások álltak be a Bagolykő háza táján a kviddics terén. Megszűnt a házak közti kviddicsbajnokság, mivel nem minden ház tudott elég játékost kiállítani a pályára, ráadásul a diákoknak sem sikerült mindig megőriznie a hidegvérét.
Egy alapos vizsgálat és újratervezés után két éve összeállt négy csapat Arany Főnixek, Heves Hurrikánok, Golyóálló Griffek és Sárkánylovasok néven, és az első évben Markovits István repüléstan professzor, majd az ex-levitás Damjanovits Ármin felügyelete alatt izgalmas meccseket is játszottak a kupáért folyó küzdelemben.

A fiatal Ármint ugyan a játékosok örömmel fogadták, a második, idei évre azonban úgy tűnik, elfogyott a a bagolykövesek szuflája. A Heves Hurrikánok nem is indult a kupáért, de a maradék három csapat tagjainak nagy része is úgy tűnik, elvesztette lelkesedését. A mérkőzéseken már csak egy maréknyi diák játszott odaadóan, így a kedveszegett játékosok láttán Ármin gyűlést indítványozott a csapattagok körében.
Jelenleg folyik a tanácskozás, mi legyen a továbbiakban a kviddiccsel. Szüneteltessék-e a kupát, míg a Bagolykő diákállománya ismét feltöltődik tehetséges és egyben kviddics iránt érdeklődő diákokkal, vagy erőltessenek-e még egy idényt, és esetleg némi változtatással jövőre is folytatódjon-e a kviddics.

Ha játékos vagy, és nem szeretnéd abbahagyni a kviddicset, mindenképpen jelezd a megfelelő fórumon a gyűlés tagjainak!
Ha még nem vagy tagja egy csapatnak sem, de érzed magadban a kellő ügyességet és kedvet, jelentkezz Damjanovits Árminnál, ő továbbít téged egy csapatkapitányhoz.

Most minden a diákokon múlik! Az évzárón még meghallgathatjuk, mely csapat nyerte idén a versenyt, és aztán kiderül, a szekrény mélyére süllyesztik-e a kviddicskupát.

A mészáros

Szerintem már mindenki hallott Damjanovits Árminról, az új Játékvezetőről. Ám most közelebbről is megismerhetjük.

Szia!
Először kérlek mesélj egy kicsit magadról. Az életedről, van-e testvéred, stb.

Öhm, rendben. 23 éves vagyok, két testvérem van, akik szintén ide jártak, a nővérem Karina, aki Eridonos volt, és most jelenleg egy dániai mágusképzőben tanít bűbájtant, illetve az öcsém, Hugó, aki gyógyítónak tanul, jelenleg a szakmai gyakorlatát végzi. Ő amúgy Navinés, szóval azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a Rellonon kívül már mindenhol megfordultunk. Az édesapám a minisztériumban dolgozik, az édesanyám pedig tanítónő, egy előkészítő iskolában. Rajtuk kívül van egy csodálatos barátnőm, Pataki Margaréta személyében.

Mikor még a Bagolykőbe jártál, akkor a süveg melyik házba osztott be? Úgy érezted, hogy odavaló vagy?

A Levita házba kerültem. Az elejétől fogva éreztem, hogy oda kerülök majd, igaz rám, hogy elvont vagyok, elvagyok magamban, szeretem a csendet. A többi házból kilógtam volna, itt viszont nem voltak ilyen problémáim. Nagyon jó kis ház. Persze itt is értek negatív dolgok, de ahogy a mondás tartja, az ember a barátait megválogathatja, a szobatársait nem.

Mi volt a kedvenc tantárgyad? A repüléstanon kívül.

Nagyon szerettem még a mágiatörténetet és a mitológiák és vallásokat is. Inkább az elmélet híve voltam és nem a gyakorlaté.

Volt kedvenc tanárod? És ha igen, akkor ki volt és miért?

Persze, mindenkinek van. Nekem Markovits prof volt a kedvencem, a tanulmányaim során vele kommunikáltam a legtöbbet, de nagyon szerettem Felagund professzor stílusát is, és bár nem szerettem a gyakorlati órákat, de nagyon talpraesettnek tartottam Shanes professzort, az én időmben még ő tanította az átváltoztatástant. Szeretem a stílusos embereket, akik tudják, hol a határ.

Mikor kezdtél el érdeklődni a kviddics iránt? És mikor kezdtél el vele komolyabban foglalkozni?

Már elsőben, az első meccsen megfogott a játék. Másodikban lettem tagja a csapatnak, őrzőként, és az itt töltött éveim során végig játszottam. Komolyabban negyedikes koromban kezdtem el vele foglalkozni, így főszaknak is ezt választottam a mestertanonci éveimre, még ha a szüleim nem is örültek neki.

Miért szerettél volna visszatérni ide Játékvezetőként?

Szerettem volna kipróbálni magam, hogy milyen vagyok vezetőként. Mehettem volna máshova is, kicsit komolyabb csapatot edzeni, de az még úgy vélem, korai lenne számomra. Először szeretnék belelendülni, és szinte mindent látni, ami a pályám során előfordulhat, erre pedig az iskolai csapatok és meccseik a legalkalmasabbak, hiszen itt még mindenki tanul, ezen kívül a diákok imádnak ilyenkor szabálytalanságokat elkövetni, így én is sokat gyakorolhatok ezáltal.

Mikor az első meccsedet vezetted le, milyen volt? Milyen érzések voltak benned?

Nem tudom megcsinálni, miért nem mentem inkább bírónak, ciki lesz, ha leüt egy gurkó, úristen vérzik! *Ujján számolja a válaszokat, majd mosolyogva vállat von* A közepe felé már elmúlt a kislányos izgalom, felfogtam, hogy tényleg csinálom és jó lett. Azóta pedig egészen rutinszerű a dolog.

Sok tehetséges játékosok vannak a csapatokban? Van olyan diák, akit ki szeretnél emelni? Akiről úgy gondolod, hogy nagyon jól játszik?

Huh, sokan vannak, persze. Megpróbálom neked összeszedni a kedvenceimet, de azért remélem, senki sem sértődik meg, mert nem mondtam a nevét. Nagyon tetszik Caius, Kristóf, Derik, Leonie, Robi, Kiva, de szerintem a többiek is nagyon jól teljesítenek.

És jó volt ide visszatérni? Mit, vagy kit hiányoltál a legjobban?

Szendrődyt természetesen. Nem, dehogy, csak viccelek. Ő hiányzott a legkevésbé. Ő az én másik felem, természetesen negatív értelemben. Kapcsolatunk során sok mindent nyertem és még többet vesztettem, például egy törülközőt, amit Áron eltett, biztos sok érzelem köti hozzám, és ez kell neki, hogy feldolgozza az elvesztésem. A legjobban a barátnőm hiányzott természetesen, és mivel ő is olvassa az újságot, azt hiszem, nem kéne megkockáztatnom, hogy mást nyilatkozzak. Ezen kívül nagyon hiányzott még az itteni pörgés, a kviddicsnapok láza, amikor a reggelinél mindenki zúgolódik, fogadásokat köt, keresi a szurkolósálját. Nagyon jó visszatérni ide.

Az utolsó kérdésem pedig. Van kedvenc iskolai csapatod?

Nincs kifejezetten kedvenc csapatom. Embereket szeretek minden csapatból. Szívesen vagyok velük, örülök, hogy megadhatom nekik azt, amitől elviselhetőbbek az órák.

Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre, szia!

Köszönöm a lehetőséget. Szép napot! Szia

Véres leszámolás a kviddicspályán

Az elmúlt idők talán legvéresebb meccseként illetik a minap lezajló Arany főnixek vs Sárkánylovasok összecsapást. A meccs igen érdekesen alakult, a vége pedig cseppet sem volt hétköznapi, de hogy mi is történt? Nos lássuk.

Kellemes, késő őszi délután volt, a nap hamiskásan uralkodott az égen. Melengetni ugyan nem melengetett, de legalább még van némi reményünk, hogy egy nap újra eljön a jó idő. A csapatok készen álltak, az új játékvezető színre lépett, kézfogás, sípszó és el is kezdődött a meccs.
A kvaff először Derik Fenmarehez került, aki új, de igen ígéretes reménységként debütált, és aki az egész meccs alatt egy igazi jelenség volt. A másik ilyen Caius Randy Woodrow, akit mostantól nyugodtan emlegethetünk “gurkópüfölő”-nek is. Az biztos, hogy a kiontott vér nagy része neki köszönhető.
Az ígéretes kezdés után a főnixek is feleszméltek, így két hajtólánykájuk máris Derik után indult, hogy közrefogva ellehetetlenítsék a gólt. Loise végül sikeresen kiütötte a bőrt a fiú kezei közül és az ellenkező irányba indul vele. A nyugalom azonban nem tart olyan sokáig, hiszen Derik nem adja könnyen magát. Mivel közel volt a karikákhoz, így sikeresen átlövi a karikán. Ezzel megegyező időben azonban egy gurkó a meccs talán legsúlyosabb sérülését okozta, ugyanis az őrző Ginnie hátán végigszánkázva súlyos sérülést okozott a lánynak, akit azonnal elláttak a pálya mellett. Innen is jobbulást kívánunk neki!
A másik gurkó ezalatt elindul, hogy a sárkányok fogóját Kristófot leszedje a seprűjéről. A fiú menekülése egy hiteles cikeszüldözéssel is felért, nem is csoda, hogy egy pillanatra a másik fél fogója, Ashley is elhitte.
A labdát – Őrző híján – ismét a játékvezető dobja fel, a harc pedig tovább folytatódik. Zachary szerzi meg a lasztit, és indul, hogy a következő gólt érvényesítse. A kvaffért folytatott harc közben jelenik meg a cikesz is, a hajtók körül repkedve, olykor el-eltűnve az emberek között. Emma közben sikerrel jár és elhappolja a kvaffot, Lenna pedig, hogy megfékezze a fiút, gyakorlatilag szembe fordul vele. Őrült lépés volt, de sikeres, szerencsére nem lett komolyabb probléma belőle, leszámítva, hogy a lány oldalába fúródott egy gurkó. Szerencsére nem teljes erejéből, így kevesebb fájdalmat kellett elviselnie, mint ami egyébként rá várt.
A meccs talán legvadabb megmozdulását Barnabás vitte véghez, aki Ashley hátán átbukfencezve kényszerítette megállásra a kislányt. Kristóf így előnyhöz jutott, a föld felé igyekvő cikesz üldözésében. Ez idő alatt Barnabás gurkó üldözésbe kezd, ám amikor utoléri ütő helyett kézzel próbál a golyóra hatni, mellyel három ujja eltörik. Persze ez nem hatotta meg a gurkót, aki Elisa bokájának ütközik, Emma pedig gólt lő.
A cikesz üldözése folytatódik, hiszen gyakran belevész a forgatagba. Az elkövetkezendő néhány órában a főnixektől Lenna és Emma egy-egy góllal, Loise pedig kettővel ajándékozza meg csapatát. A sárkányoknál Katherine és Zach is ad egy-egy gólt a csapatnak.
Valamikor éjfél előtt a meccs véget ér. Cikesz nélkül, hiszen az elveszett, fáradt, sérült játékosokkal. Továbbhúzni azonban nem volt értelme, hiszen reggel kezdődtek az órák. A meccs végeredménye 30-50 a Főnixek javára. Gratulálunk a szép eredményhez!

Kviddicsszezon 2012

Végre elkezdődött! A csapatok kivonulnak az arénába, a diákok a páholyokban tombolnak és énekelnek, felrepül a kvaff, eltűnik a cikesz, és elindulnak a gurkók. Új tagok, új cselek, új izgalmak következnek, és mindennek a részese lehetsz Te is, ha az alábbi időpontokban kijössz velünk szurkolni!
  • Navine – Rellon:   04.28.
  • Eridon – Levita:    05.19.
  • Levita – Navine:   06.09.
  • Eridon – Rellon:    06.30.
  • Eridon – Navine:   07.21.
  • Levita – Rellon:    08.11.

Idén a meccsek csakúgy mint tavaly, Markovits professzor játékvezetői közreműködésével fognak lezajlani, de állandó résztvevőnek hívták Csillag Emesétis, az újdonsült Javasasszonyunkat, akit az Igazgatóság rögtön bele is dob a mélyvízbe, ugyanis a legelső mérkőzésen (és remélhetőleg csak ott) rögtön a Navine és a Rellon fog összecsapni. A tavalyi évvégi, híressé vált események óta (lsd. 2012.03.15 -Kviddicsvilág) lenyugodtak a kedélyek, hiszen azóta volt egy gálamérkőzés is (Álomcsapat-Rutinosok 150:10). Persze mindenki tudja, hogy itt többről van szó, mint a címvédő, és a tavalyi tabella alján kullogó ház meccséről; a diákok többsége biztos benne, hogy idén is ez lesz a legizgalmasabb játék (ami sokkal több fogadást eredményez mind a szurkolók, mind a kviddicsesek körében) és a szokottnál lelkesebb hangulat övezi a szezont. Egyre többször látni egyedi szurkolói kellékeket, mindenki beszél a kviddicsről, és azt találgatja mennyire változik egy-egy csapat felállása.
Ami a rellonosokat és a navineseket illeti: mindkét csapaton látszik, hogy a viccelődés mellett igazán komolyan veszi a játékot, hiszen tavaly egyedül a Navine tudta megverni a Rellont, akik végül megkapták a Kupát. Ez az unikornisokban reményt és lelkesedést, a sárkányokban pedig bizonyítási vágyat ébresztett, noha csak az előbbieknél számíthatunk frissen bemutatkozó játékosokra; új terelő, új őrző, új hajtó. Pusztán remélni tudjuk, hogy nem megy a játék kárára, hogy kevésbé összeszokott a csapat tavalyhoz képest.
Persze az új játékosokon kívül folyamatosan hallani pletykákat alakulóban lévő pom-pom lánycsapatokról, különleges játékosokról, de nem csak ilyenekről ám! Az Iskolavezetőség alátámasztott, szóval kijelenthetem; igen, ha nem történnek lemondások, idén vendégül fogunk látni edzőket és menedzsereket hazai és külföldi csapatokból egyaránt akik azért jönnek, hogy felmérjék az utánpótlási lehetőségeket. Nem kizárt, hogy a kiemelkedő tehetségű diákok képesek lesznek megalapozni a pályájuk kezdeti szakaszát.
2012 a kviddicsben a lehetőségek éve, csak rajtad áll, hogy engedsz-e a sodró lendületnek, vagy hagyod elúszni az alkalmakat.

ÉLJEN A KVIDDICS!

Az év utolsó jelentése

EridonLevita mérkőzés

A január 28-án játszódó meccsen az Eridon végre megmutatta miért is ők a legoptimistábbak és a legbátrabbak, nyilván úgy érezték semmi sincs még vesztve a Kupát illetően. Ezzel szemben a Levita a tőle elvárható kitartással és sportszerűséggel, bár kissé csüggedten küzdött, ami meg is látszott az eredményen; 200:10 az Eridon javára! Gyönyörű próbálkozást láthattunk remek fogójátékkal, de sajnos a meccs végén mindenki úgy érezte nem számíthatunk már lehengerlő végjátékra a Navine-Rellon mérkőzésen, hiszen a sárkányok 30 pont előnnyel már így is a kezükben érezhették a Kupát. Nos, akik mégis kilátogattak a pályára azoknak hatalmas meglepetésben lehetett részük és nem csak azért, mert mindkét ház bravúrosan játszott, sokaknak inkább az utolsó 20 perc okozott felejthetetlent emléket.

NavineRellon mérkőzés

Hadi tudósítás:

február 11. (szombat) 14:00

Az idő gyönyörű, a játék pedig zavartalanul ment; a navines játékosok közül eddig csak két hajtót ütöttek ki Lolát és Lorit, mindkettejüket lent ápolták, míg az utolsó megmaradt katona, Turnman Katalin épp büntetőt készült dobni. Ekkor azonban történt valami, amivel a jelenlévők beírták magukat a Bagolykő történelmébe.

14:50

Páran időben észrevették azt a furcsa, megmagyarázhatatlanul nyugtalanító alakot a Rellon páholyában, nevezetesen Nothart Konstantint, de a játék hevében senki nem törődött vele. Mindenki el volt foglalva a meccsel, vagy éppen az ellenséges szurkolótáborral folytatott harccal míg az egyszemélyes hadsereg be nem vetette különleges fegyverét; a személyiségét. A saját szememmel láttam, ahogy több rellonos döbbenetében nem egy navinesre, hanem háztársára küldi rá a vízsugarat, de olyan is volt, aki már ekkor jobbnak látta elmenekülni; igen, Nothart lánykérést hajtott végre.
A hölgy nem vacillált sokat, pár pillanattal később érkezett is a válasz a Rellon Csapatkapitányától, Grósz Annától aki ahelyett, hogy elalélt volna a boldogságtól egy gurkóval támadta meg nem csak a bátor srácot, de az összes háztársát egyszerre. Pusztán Flaviu tanárnő lélekjelenléte volt az, ami megmentette a sárkányokat, nyilván a tanárnő már korábbról kiismerte a terelő forrófejűségét. Markovits profi lévén teljes nyugalomban ítélt még egy büntetőt, és meglepő módon az újonc Turnman, (akinek a nevét egyébként kviddicskörökben együtt emlegetik Yarista Palarnéval, mint a két jövendőbeli kviddicssztár) mindkettőt sikeresen hajtotta végre a Rellon hatodéves sztárőrzője, Elisabeth Lovelace ellen. Már ekkor érezhető volt, hogy az egység megbomlott, de az indulatok ekkor még kezelhetőnek tűntek – nyilván ezt Lyra Castle (Levita, V.) végképp elfogadhatatlannak találta, ezért igyekezett tovább hergelni a CSK-t, további négy ártatlan navinest megsebesítve játékával. Eközben a közönség megmaradt részéből is igen kevesen figyelték a percek óta zajló fogóharcot, pedig érdemes volt; Földesy Kristóf végre valahára alapot adva annak, miért ő a CSK, elhalászta a cikeszt a Rellon helyettes fogójától Aliyaah Shankartól, és ezzel megszerezte az első sikereket házának és az első vereséget a zöldeknek. Jöhetett volna az ünneplés, ám számára mindez nem volt elég, David Benetten személyes bosszút kívánt állni Lorelai megsebesítése miatt, ekkor érkezett el az a felejthetetlen 20 perc, ami leginkább megmaradt mindenkinek. Ha három szóval kéne leírnom, ezeket választanám; zavar, káosz, vér. A röpködő végtagokon kívül minden volt attól kezdve, hogy Kristóf mugli módszerekkel rátámadt Davidre, ugyanis nem csak egy képzett terelő esett neki, hanem Leonard Harris és Yarista Palarn is. Békítő szándéka elsősorban Turnman Katinak, és egy szerencsétlenül járt levitás szurkolónak, Kurdi Barnabásnak volt, még a szurkolók sem kívánták kivonni magukat a tömegverekedéssé alakult ünneplésből, főleg nem a Rellon Főszurkolója, Reichenberger Lívia, aki előszeretettel tépte a haját annak akit ért, például Szakács Ágota-Beátáét, a Navine egyik terelőjét. Ha engem kérdeztek egy kissé kezdetleges technikákat alkalmaztak, ám kitartásuknak köszönhetően így is szereztek egymásnak néhány fájdalommal teli napot. A délután slágersérülése az orrtörés volt, de bőven akadtak kisebb-nagyobb zúzódások vállra, hátra és hasra, egy-két kartörés, valamint haj-fültépés. Kahlil L. Rochard professzor (melodimágia segítségével) a verekedés kiváltójával, Kristóffal volt kénytelen a legtöbbet foglalkozni, Palarn pedig a zöld HVH-hoz került ápolásra, miután egy rosszul sikerült átokkal Markovits professzornak sikerült komoly fejsérülést okoznia neki.
A kárt három seprűre, egy gurkóra, egy eltűnt cikeszre és egy-két tönkrement szurkolói kellékre becsülik, szóval mondhatjuk, hogy a résztvevők nem okoztak komoly kárt. Természetesen mindenki megkapta a méltó büntetését, még a Játékvezető is egy igazi Anyasárkányos pofonnal, de már a gyengélkedőn lévő hangulatból is tapasztalni lehetett, hogy igazából senki nem érez komoly ellenszenvet a másik iránt. Ezt támasztja alá az is, hogy azóta se történtek komoly balesetek, pedig a rellonosok nem arról híresek, hogy visszafognák magukat egy esetleges büntetés miatt.

Végeredmény:

NavineRellon 170:0

Szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogyha a nagy tömeg miatt elvesztettétek a szurkolói kelléketeket, Markovits professzor úrnál kereshetitek!

Gálamérkőzés

Egyesek szerint a történtek ellenére az Iskolavezetőség úgy gondolja, hogy az iskola kviddicses szekciója elég érett egy idényt lezáró barátságos gálamérkőzésre, másik inkább azt mondják egyszerűen szebb befejezésnek találják, mint egy tömegverekedést. Akárhogy is, kiválasztották az iskola legeredményesebb, legtehetségesebb és legügyesebb játékosait, hogy egy csapatként nézzenek szembe a régi diákokból, mostani kviddicsesekből és tanárokból álló együttessel. A mérkőzésre március 17-én kerül sor.

Összeállítás:

-A képért köszönet Yarista Palarn-nak –
A Kupa és a díjak

Nem maradt más hátra, minthogy kihirdessük az iskola kitüntetett kviddicsjátékosait;

az év őrzője: Elisabeth Lovelace
az év terelője: Grósz Anna
az év fogója: Földesy Kristóf Dominik
az év hajtója: Turman Katalin

Különdíjak:

Az év felfedezettje: Inedra Pote
Az év legaktívabb játékosa: Caius Randy Woodrow
Az év legmegbízhatóbb játékosa: Lenna Goldberg
Az év legnépszerűbb játékosa: Laurena Aquamarine
A év legtöbbet fejlődő játékosa: Leonard Harris
Az év mesterlövésze: Lévay Hanna
Az év újonca: Yarista Palarn

A 2011/2012-es őszi idény Kupagyőztese pedig a…*dobpergés*
RELLON!
A bajnokok:
Elisabeth Lovelace –Őrző
Yarista Palarn – hajtó (egy meccs)
Kőrösi Ráhel – hajtó (két meccs)
Lévay Hanna – hajtó
Leonard Harris – hajtó
Grósz Anna – terelő, CSK
David Benett – terelő
Rose V. Prescott – fogó (két meccs)
Aliyaah Shankar – fogó (egy meccs)

A Tabella végleges állása:

1. Rellon: 450 – 2 – 1
2. Eridon: 420 – 2 – 1
3. Levita: 360 – 1 – 2

4. Navine: 280 – 1 – 2

Ezúton szeretnénk köszönetet nyilvánítani Markovits István professzor úrnak az idény levezetéséért, gratulálunk a rellonosoknak, és mindenkit várunk vissza jövőre a következő bajnokságra, ahol újra lehetőséget kaptok a bizonyítani!

ÉLJEN A KVIDDICS!

Hazai pályán

A versengés egyre jobban éleződik, hiszen minden meccs sorsdöntő súllyal rendelkezik. Legutóbb az Eridon mérkőzött meg a Rellonnal; eddig mindkét ház egy győzelmet tudhatott magáénak (R:L-260-180, E:N.-170-70) és ismerték a másik játékát is, így nem csoda, hogy nem becsülték alá egymást a felkészülés közben sem. Aki a hideg és a sűrű hóesés ellenére kilátogatott a páholyba, azt kaphatta amit várt; egy látványos és izgalmas meccset, egy olyat, ahol egyértelmű a játékosok szándéka; győzni, mindenáron. Szerencsére ezt inkább taktikás játékban, mintsem a szabályszegésben fejezték ki, de a terelők szorgalmas munkája miatt durvulásra nem is nagyon volt szükség, és idő. Ezúttal is gyors felépülést kíván az Edictum csapata Boronkai Hajnalkának (Eridon, hajtó, 5.)! 

Őt egyébként pont egy rellonos terelő mentett meg a földbecsapódástól, mintázva ezzel a fair játékot, bár, mint kiderült, jó rellonoshoz híven jószívűségét nem szívesen hallja vissza. A többi gurkótámadás nem volt ilyen súlyos; végül is a zöldek csak egy seprűt tettek tönkre, és tényleg egészen minimális volt az a kár is, amit a páholyban okoztak, ráadásul két hajtónak a briliáns cselek és az állandó gurkóveszély közben még ismerkedni is volt idejük (igen, Lenna, Leo, mindenki látta). Persze Leo csajozási trükkjein kívül a meccsen rengeteg más ötletes megmozdulás is helyet kapott, mint például egy zöld elsős cserejátékos nagy odafigyelést és pontosságot igénylő gólszerző taktikája, amire az eridonosok válaszként még egy sálat is bevetettek (kvaffnak álcázva) a siker és az első gól megtorlása érdekében, de ezúttal mindez kevésnek bizonyult a győzelmükhöz. A végeredmény:

Eridon – Rellon  50 – 190

Így a negyedik mérkőzés végére a kupagyőzelem legnagyobb esélyesei a Levita és a Rellon, a góllövőlistán pedig változatlanul Lévay Hanna az első 13 góllal (háztársai rögtön utána a 2. és a 3. helyet foglalják el). Jelen pillanatban az előbbi háznak 350, az utóbbinak pedig 450 pont van a zsebében. A szfinxeknek bizony igen fontos meccs következik; ha győznek az Eridonnal szemben, úgy a zöldeknek eléggé össze kell kapniuk magukat az utolsó meccsükön (R:N -február 11.), de egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy láttunk már csodákat a főnixek házától.
A következő meccs időpontja és résztvevői pedig:

Február 29.

Levita – Eridon

Ne feledd, kedves olvasó, hogy a házad rád is számít! Ha részt akarsz venni az iskola egyik legizgalmasabb, legvidámabb és legnépszerűbb eseményén, várunk rád a páholyban, hogy együtt szurkolhassunk a játékosainknak!

Kék mosolyok, sárga könnyek – Lezajlott az idény harmadik meccse!

Hiába itt a tél és a rossz idő, nem állunk meg, folytatódik a Kviddicskupáért folytatott harc a Bagolykő házai között. Két küzdelmes meccs után véget ért a harmadik is, mely a Levita győzelmével zárult, bár ellenfeleik, a navinések is szép megmozdulásokat mutattak be, így a győzelem egészen a cikesz elkapásáig kérdéses volt, valószínűleg a szurkolók is rendesen végigizgulták a meccset a lelátókon.
A mérkőzésen a sárgák hajtói kerekedtek fölénybe, elsősorban ügyes taktikázásaiknak köszönhetően, hiszen hiába szerezte meg egy levitás a kvaffot, egy navinés hajtó hamarosan felbukkant, hogy elvegye tőle. Több ilyen labdaszerzésből is született gól, s sokáig úgy tűnt, a Levita nem tudja majd viszonozni a lendületes támadásokat. Annál is inkább, mivel ez a meccs sem múlt el meglepő közjátékok nélkül.
Az első problémát az jelentette, hogy Lyra Castle csapatkapitány seprűje már a meccs első percei után megbokrosodott. Eleinte szinte észrevehetetlen volt, majd egyre bizonyosabbá vált, hogy a terelő nem tudja irányítani járművét, s innentől fogva azért küzdött, nehogy lezuhanjon. A Navine hajtósora éppen támadást indított a Levita karikái felé, mikor Lyra zuhanórepülésben a bíró, Markovits István felé kezdett száguldani, s csak a reptantanár lélekjelenlétének köszönhető, hogy a levitás egy bűbáj hatására biztonságosan földet ért. Némi pihenés és egy gyors seprűcsere után folytathatta a meccset.
Nem volt ilyen szerencsés azonban Izadora Ida Fanning levitás hajtó, akit két gurkó is eltalált, mikor figyelmét Lyra akciója vonta el. Iza kénytelen volt kényszerleszállást hajtani, mivel eltört az egyik karja. Szerencsére ezen a meccsen először orvosi felügyeletet is biztosított az iskola Kahlil L. Rochhard tanár úr személyében, aki mind Lyrát, mind Izadorát sikeresen ellátta.
A végeredmény 170-40 a Levita javára, mivel a kékek hajtója, Inedra Pote sikeresen halászta el a cikeszt Földesy Kristóf orra elől. Hajrá Bagolykő, kísérjétek figyelemmel a tabella állását, a következő meccsen a Rellon és az Eridon mérkőzik meg egymással!

A meccs után röviden elkaptam Izát is a klubhelyiségünkben.

T: Mi történt veled a meccs alatt?
I: Mivel nulla tapasztalattal rendelkeztem kviddics terén, ezért ott volt a gombóc a gyomromban, és mikor Lyra zuhanni kezdett, teljesen kétségbeestem, ezért nem igazán tudtam figyelni a következményekre. Két gurkó talált egy szinte egyszerre, és hát ember legyen a talpán, aki ezt a támadást sérülés nélkül túl tudja élni. Még szerencse, hogy Rochard professzor is jelen volt a meccsen.
T: Komolyak voltak a sérüléseid? Sikerült biztonságosan megérkezned a talajra?
I: A kezem tört el, de meglepő volt, hogy a professzor pár szóval helyre is tudta hozni. Míg ide nem kerültem hetekig gipszben voltak a törött végtagjaim. Ez is egy olyan dolog, amit még meg kell szoknom. [i](A mugli világban a csonttörést sínbe és gipszbe csavarással gyógyítják. – a szerk.)[/i] A földet érés ugyan nem ment zökkenőmentesen, de ismét a professzornak köszönhetem, hogy komolyabb sérülések nélkül értem le.
T: Rochard professzor most először jött ki a meccsre segédkezni. Ezek szerint hasznosnak találtad a jelenlétét?
I: Számomra mindenképp az volt, hisz ha ő nem lett volna kint, akkor nem biztos, hogy most még itt állnék.
T: Már csak egy kérdésem lenne hozzád: Mit szólsz a Levita győzelméhez?
I: Örülök, hű nagyon boldog vagyok, de tényleg. És mellékesen nagy kő esett le a szívemről, hogy az én balesetem nem hátráltatta a többieket. Büszke vagyok rájuk nagyon… megmutattuk, hogy akkor is a Levita a legjobb.

Újra seprűn!

Többéves kihagyás után újra lehetőséget adott a Bagolykő igazgatósága a házak közötti kviddicsmérkőzésekre. Három éve a Levita és a Rellon egy meccs utáni civakodását megelégelve szüntette be az akkori igazgató a kviddicskupát. Ugyan barátságos mérkőzésekre akkor is volt engedélye az iskola diákjainak, valahogy mégsem álltak erre össze csapatok.
Most új igazgatónk is tesz egy próbát, és bizalmat szavaz az iskola kviddicskedvelőinek.
Egy ideig nem sikerült összeszednie minden háznak a csapatát, sőt, volt szó arról, hogy a Navine ház megsegítésére más házakból vett diákok is helyet kapnának a sárga csapatban (felvetődött egy időre a kevert csapatok létrehozása is, de az ötlet nem talált lelkes fogadtatásra). Végül a nehézségek ki lettek küszöbölve, s játékra készen állnak a kviddicsezők.

Az első meccs november 5-én, szombaton zajlott. Talán csak egy érdekes véletlen, hogy a sárkányok mérhették össze magukat a szfinxekkel ezen első alkalmon, de az is lehet, hogy az iskola vezetősége ellenőrizni akarta, az újraalakult csapatok tudnak-e sportszerűen játszani egymással.
A négy órán át húzódó játék végén a Rellon 260-180-ra verte a Levitát. A kékek fogója, Inedra Pote kapta ugyan el a cikeszt, ez mégsem volt elegendő a Rellon gólözöne mellett, amelyet a Levita karikáin juttatott át.
A zöldek győzelme valószínűleg nem is lepte meg a közönséget, hiszen a sárkány házának tagjai között több tapasztalt diák is szerepel, míg a szfinxeknek ugyan lelkes, de jobbára kezdő tagokat sikerült összetoborozniuk, s élükre egy ugyancsak zöldfülű csapatkapitányt választottak.
A lehengerlő Rellon ház ki is ütötte az egyik kék terelőt, a másodikos Leila Shine-t. A lány keze a játék során meghúzódott, ami még nem lett volna végzetes, ha a hatodikos David Benett két gurkóval gyengélkedőre nem küldi a kis levitást.

Az első összecsapás után a játékvezető Markovits István professzor urat is megkérdeztem, mi a véleménye a játékokról és játékosokról így a szezon elején. Válaszából olvashattok most egy-két lelkesítő részletet:

– Az első mérkőzés pontosan azt hozta, amire számítottam. Egy nyitómeccs ritkán hoz sziporkázó játékot, most is a küzdelem dominált. De minden elismerésem a csapatoké, hosszú kihagyás után léphettek pályára tétmeccsen, ezt figyelembe véve abszolút vállalható teljesítményt nyújtottak. A győzelmet végül a rutinosabb játékosállománnyal rendelkező Rellon szerezte meg, de a Levita is gratulációt érdemel a derekas helytállásért. Bebizonyították, hogy ezen a szinten a játék öröme mindennél előrébb való.

– A felek kimondottan sportszerűen játszottak, csak egy alkalommal, könyöklés miatt kellett büntetőt ítélnem. A színvonalról annyit, hogy szerintem a nézők sem csalódtak, de biztos vagyok benne, hogy ennél mindkét csapatban jóval több van. Szóval ezentúl még inkább ajánlott lesz kilátogatni a mérkőzésekre.

Most szombaton zajlott le az Eridon-Navine meccs, melyet 170-70-re nyertek meg a pirosak. Ezután is meginterjúvoltam Markovits tanár urat, hogyan vélekedik a piros-sárga összecsapásról, és mit vár el a Levita-Navine mérkőzésről, melyre hamarosan sor kerül.

– Nehéz meccs volt játékvezető szempontból, talán túlpörögtek egy kicsit a felek. Meglepett a Navine hajtóinak meggyőző teljesítménye, sikerült a tapasztaltabb eridonosok fölé kerekedniük. A piros fogó viszont remek napot fogott ki, szépen kivitelezett elkapásával szertefoszlatta a sárgák győzelmi reményeit.

– Két bizonyítási vágytól fűtött csapat méri össze tudását, mindkét fél számára csak a győzelem lesz elfogadható. Parázs mérkőzésre számítok.

Tehát érdemes lesz kilátogatni a következő összecsapásra, mindannyian szurkoljunk kedvenceinknek, és reméljük, hogy a havazás nem fogja túlontúl megnehezíteni a dolgukat!