Problémácska

Kedves Dr. Who!

Nem is tudom, mivel kezdjem. Mostanság nagyon belegabalyodtam az eseményekbe pedig általában csak sodródni szoktam velük. Talán ezért sem volt eddig ennyi problémám, de hogy ne kerüljem a forró kását, rátérek a lényegre.
Már nem tudom, ki vagyok és mit szeretnék valójában. Egyik patthelyzetből a másikba esem. A barátnőm-akivel elsőéves korunk óta elválaszthatatlanok voltunk,- egy nap kijelentette, hogy nem érti, mi mégis miért barátkozunk? Egy kezén meg tudná számolni, hányszor öleltem meg. Nagyon zárkózott típus vagyok és igen, még a barátnőmet sem ölelgetem ötperces periódusonként, amit ő várna. Most mégis sokat jelentene a támogatása.
Az iskolában sem tudok már rendesen teljesíteni. Minden szó és gondolat összemosódik a fejemben. Sokszor a legtávolabbi padok egyikét választom, hogy órán is sírdogálhassak és úgy érezzem, én magam vagyok a probléma.
Kérlek segíts, hogy újra boldog lehessek!

A probléma

Kedves A probléma!

Először is ne nevezd magad problémának. Ezzel csak bebeszéled magadnak, hogy te lennél az egyetlen felelős a történtekért. Tudod, kettőn áll a vásár és nem tiszted, hogy a másik fél felelősségét is a válladra vedd. Mi van akkor, ha te éppen nem egy ölelgetős fajta vagy? Megmondom én, semmi! A barátnőd csúnyán elrontotta a dolgot és én igencsak megkérdőjelezném ezek után, valóban elválaszthatatlanok voltatok-e? Nem csak ő létezik a világon! Nyiss mások felé, a háztársak, évfolyamtársak és csoporttársaid között is akadnak hozzád hasonló emberek, ebben teljesen biztos vagyok. Légy bátor! Ne engedd, hogy bárki ilyen lelkiállapotba sodorjon, hogy minden nap számodra egy újabb kín, legyen akár egy barátnő, akár tanár.
Mikor foglalkoztál utoljára a kedvenc időtöltéseddel? Gyanítom, nagyon rég, hiszen nem kell ismerjelek ahhoz, hogy a legalapvetőbb dolgok körvonalazódjanak rólad. Nem szeretsz a középpontban lenni, próbálsz mindenkinek megfelelni még az ausztrál könyvtárosnak is. Ne tedd! Gondolataid elterelésére szabadidődben táncolj, köss új ismeretségeket, vagy legalább mozdulj ki többet a hálótermedből. Csináld azt, ami feltölt pozitív gondolatokkal! Meglásd, az iskolai eredményeid újra szárnyalni fognak a csillagos kiválón is túl.

Dr. Who

Dr who válaszol

Kedves Dr. Who!

Nem is tudom, hol kezdjem. Van egy fiú, aki tetszik. Amikor vele vagyok, akkor folyton jó kedvem van, furcsa humora van, de én értem, és szeretem is a vicceit. Órákig tudunk beszélgetni anélkül, hogy bármelyikünknek is feltűnjön az idő múlása. A probléma csak az, hogy ő a legjobb barátnőm pasija és nem tudom, hogy mit tegyek. Ez nagyon kellemetlen. El kéne neki mondanom? Vagy csináljak úgy, mintha nem történne semmi? Ha az utóbbi lenne, akkor viszont érzem, hogy belehalok.

Barátnőmédeszeretem

Kedves Barátnőmédeszeretem!

Ez bizony nagyon nehéz helyzet, ahol döntened kell. Az egyik az, hogy elé állsz és elmondod mi a szitu. Lehet, hogy kétértelműnek vélsz néhány jelet, amit ő nem is úgy gondol, lehet azonban, hogy ő is úgy gondolja, ahogy te, csak fél bevallani. Ezek után jön a keményebb dió, odaállni a barátnőd elé, akit mindenképpen ér valamilyen csapás. Jobb lenne, ha tőled tudná meg és nem mástól, hogy mi a helyzet, mert úgy mégiscsak fair.
A másik lehetőség, hogy ignorálod a srácot, elkezded kerülni, kevesebbet vele lenni. Ne űzd ki teljesen, mert az elég fura lenne, csak légy egy kicsit távolságtartóbb és akkor talán lassan elmúlik ez az érzés. Van az anyukámnak egy bájitala, amitől nem leszel szerelmes többé, de az elég drasztikus lenne, és elég fiatal vagy még, a pasik meg jönnek-mennek, inkább kényeztesd magad egy kis csokival, az mindenen segít. Wink

Kedves Dr. Who!

Teljesen ráparáztam a vizsgákra. Nagyon sok pontot gyűjtöttem az idén, a házunk is nagyon jól áll, én mégis úgy érzem, hogy semmit sem tudok. Sok szorgalmit írtam, minden tantárgyam fel van véve és nem tudom, hogy mitől félek jobban, az elmélettől vagy a gyakorlattól. Ha a vizsgákra gondolok, elkezd görcsölni a hasam és mintha jobban hullana a hajam, és a szemem is elkezdett rángani. Nem tudom mi történik velem, de már a programjaimat is inkább lemondom. Segíts kérlek!

Kékpara

Kedves Kékpara!

Ne parázz! Gondolom Levitás vagy és jesszus, amennyit ti idén szorgalmiztatok, simán el kéne törölni a vizsgáitokat. Én szereztem talán harminc pontot, ti meg fejenként legalább háromszázat. Tudom, hogy most para van,de menni fog az. Jó tanács. A vizsga előtti napon ne tanulj, sem azt, sem más tárgyat. Két vizsgád között legalább egy nap teljen el, egy nap ne vizsgázz kettőnél többől. A vizsga előtt egyél csokit, mert boldoggá tesz és szőlőcukrot, mert okossá varázsol. Vidd magaddal a kabaládat, sokat tud segíteni. Ne igyál szénsavasat és kerüld a puffasztó kajákat. Bájitaltanra pedig semmiképp se menj üres gyomorral és túl se edd magad, mert csúnya eredménye lesz! Majd mesélj, hogy milyen lett! Szurkolok neked! Kiss

Dr. Who színre lép

Kedves dr. Who!

Tanács kellene!
Nagyon szeretem a barátnőmet, és nagyon jól érzem magam vele. Ő az első lány az életemben, akit igazán nem akarok elveszíteni, de van egy kis gondom. Tudod, ő nagyon félénk lány, én pedig nem akarom erőltetni, de nagyon szeretnék… érted, tovább jutni vele. Van tipped, hogyan lehet ezt úgy tálalni, hogy ne ijesszem el?
Nem tudom, neki gyors-e a tempó, de nem is merek direktben rákérdezni nála. Lehet ezt valahogy tesztelni anélkül, hogy elrontanék mindent?

Járatlan

Kedves Járatlan!

Kényes téma a kapcsolatok terén, hogy minek mikor jön el az ideje. Nem szabad ajtóstul rontani a házba, tehát azt ajánlom, hogy mindenképpen hagyd, hogy először megbízzon benned. Akkor már nem lesz olyan félénk, megnyílik előtted, és óvatosan mondjuk egy doboz bonbon és egy csokor virág kíséretében puhatolózhatsz, vagy tesztelheted, eljött-e az idő. Még az is lehet, hogy a végén nem is Te fogod kezdeményezni.
Jó tanács: légy figyelmes!

Remélem segítettem, üdv
Dr. Who

Dr. Who színre lép

Kedves Doctor Who!
Nem értem a fiúkat! Régebben nagyon sok fiú barátom volt, nagyon jó volt velük lógni, azonban karácsonykor, amikor hazalátogattam, elmentünk orvoshoz. Kiderült, hogy romlott a szemem, így szemüveget kell hordanom. Nekem ez nem jelentett problémát, hiszen mindenki azt mondta, hogy ez a mesterséges intelligenciát növeli és nekem is nagyon tetszik a keret, amit választottam, azonban amióta visszajöttem, a fiú barátaim elkezdtek kerülni és vállat vonogatnak, meg húzzák a szájukat, ha próbálok velük programokat szervezni. Szerinted miért viselkednek így? Már negyedikesek vagyunk, szerintem ezt máshogy is lehetne kezelni. Szeretném, ha nem romlana tovább a szemem, de szeretném, ha a barátaim is beszélgetnének velem.
Kérlek segíts!

Kedves Virágos keret!
Tudja…a fiúk szörnyen éretlenek tudnak lenni. Még azt sem képesek megérteni, hogy magának ezen az egészsége múlik. Ne törődjön a rosszindulatú megjegyzésekkel! Lehet, hogy csak az újdonság hatása, előbb-utóbb meg fogják szokni, meglátja. Az a lényeg, hogy önnek tetsszen, és tudja, hogy ettől nem romlik tovább a szeme. Tudnám még javasolni azt a megoldást, hogy egy magához közel álló fiú barátját kérje meg, hogy válasszanak együtt keretet, vagy fazont, ami neki is tetszik, így hátha a többieknek is fog. Illetve a muglik használnak egy bizonyos ‘kontaklencse’ nevezetű dolgot, ha akarja, utánanézhet. De a legfontosabb: Ne hagyja, hogy elvegyék magabiztos kiállását!

_________________________________________________________________________

Kedves Doctor Who!
Hiányzik Weaver professzor. Olyan furcsa, hogy ezt leírom, de már nem bírom magamban tartani. A tanév során a tanársegédje tartotta az órákat, amik nagyon élvezetesek voltak és nagyon tetszettek, mégis, én minden óra elején vártam, hogy felbukkanjon a katedrán a professzor érzelmek nélküli arca. Tudom, ez elég furcsán hangzik, de azt hiszem beleszerettem a professzorba. Én nem nagyon hittem, hogy ilyen valaha előfordul velem, de mostanra már úgy érzem ez valami furcsa vágyódás. Kérlek, segíts nekem, hogy megértsem mi ez. Én nem értem, hogy mi történik velem és kezdek nagyon kilátástalan lenni. Lehet el kell hagynom az iskolát emiatt?

Kedves Reménykedő varázslat!
Nehéz dolog a szerelem. Főleg, ha nem a megfelelő emberre irányul. Javaslom, hogy vizsgálja meg magában, hogy ez valóban több-e, mint szimpla rajongás kedvenc tanára iránt. Ha valóban úgy érzi, erősebb érzelmeket táplál felé, akkor sem kell elhagynia az iskolát. Ne beszéljen badarságokat! Csupán alakítsa át ezt az érzelmet szeretetté, érje el, hogy a professzor elégedett legyen magával, és legyen oka a dicsérő szavaira. Be kell látnia, hogy ez egy reménytelen szerelem, ellenben legjobb tudomásom szerint rengeteg jóképű fiatalember van az évfolyamában, nézzen körül bátran! Cupido szeret viccelődni, de ez most ne hagyja magát befolyásolni! Sok sikert!

_________________________________________________________________________

Kedves Doctor Who!
Nem tudom, mit csináljak. Van két srác, akik tetszenek, és van egy harmadik, akinek én tetszek. Az, akinek én tetszek, egy nagyon népszerű fiú, sokan megfordulnak utána, tudod, olyan, aki mindenkit megkaphat. Tetszik, hogy tetszem neki, de nem tudom, hogy mi lenne, ha engednék neki. Szerinted? A két srác közül, akik tetszenek nekem az egyik nagyon aranyos. Kedves arcú, nem jóképű, semmi extra nincs benne. Mindig mosolyog és kedvesen néz rám. Amikor vele vagyok, úgy érzem, hogy lehetne egy kedves, barátságos, nyugodt szerelmem, mármint, ha ő is akarja. A másik srác kicsit zűrösebb, nagyobb darab, magas, akivel úgy érzem, hogy izgalmas életem lehetne, azonban nem tudom, hogy ő mennyire lenne őszinte velem. Mit kellene tennem? Tanácstalan vagyok. Mindenkit csak órán és a szünetekben látok, mert nem vagyunk háztársak és ők sem azok.

Kedves Három házból egyet!
Ne tartson több vasat a tűzben! Mérlegeljen. Vajon a népszerű fiúcskának eggyel több lenne a listáján, akit kipipálhat, vagy valódiak az érzelmei? Ismerje meg, a népszerű, mézes-mázos külső lehet, hogy megtévesztő. Csak azért ne mondjon igent, mert tálcán kínálja a lehetőséget. Abból sosem lesz komoly ügy.
Ami az ön által kedvelt fiatalembereket illeti: döntse el, magához melyik személyiség passzolna inkább. Keresi a kalandot, vagy a nyugodt természettel is megelégszik? Ahogy látom, általános megállapításai vannak csak az egyénekről. Addig ne válasszon, míg nem biztos a dolgában. Bízzon az ösztöneiben!

Lélekbalzsam

“Kedves Dr. Who!
Először is nagy tisztelője vagyok, minden alkalommal elolvasom a rovatát, igazán hasznos tanácsokat kap a kérdező, és már én is felhasználtam ezeket nem egyszer. Az én problémám nem is tudom… Jobb, ha inkább belekezdek. Szóval van egy óra, amit egy hölgy tanár tart. Az órákon legtöbbször nagyon jól teljesítek, sok dicséretet is kapok tőle, ami egyáltalán nem baj, csak a történethez hozzátartozik. Szóval minden rendben volt, de mostanában kapok a tanárnőtől – nevezzük Sivatagos AnnaJúliának – félreérthetetlen pillantásokat, vagy éppen egy-egy elejtett simogatást, ami akár véletlen összeütközés is lehet, de nem ezt olvasom ki a tanárnő szép szemeiből. Szóval én benne lennék a dologba amúgy, de a szolgálati szabályzás, akarom mondani a házirend tiltja a tanár-diák kapcsolatot.  Mivel nem szeretném, hogy kirúgjanak, na meg azt sem, hogy őt se, hiszen egyébként remek tanerőnek tartom, kérek öntől valami tanácsot, hogy hogyan hárítsam el a tanárnő közeledését úgy, hogy ne vegye rossz néven, és minden maradhasson a régiben. Nagyon reménykedem, hogy ön tud valami nagyszerű választ erre, mert nekem semmi épkézláb ötletem sincs ezzel kapcsolatban.

Üdvözlettel:
Tas-Huba Töhötöm”

Kedves Tas-Huba Töhötöm!

Először is szeretnélek megnyugtatni: problémáddal nem vagy egyedül. Arról viszont nem tudok, hogy a házirendben le lenne írva, a diákok kivel ápolhatnak romantikus kapcsolatot.
A leveledből az látszik, hogy ugyan szépnek találod a tanárnőt, mégis hárítani szeretnéd a közeledését. Én személy szerint támogatlak, hogy mindenképpen beszélj a kedves AnnaJúliával, és tisztázzátok a helyzetet.
Próbáljátok együtt megtalálni megoldást. Ha valaki ellenezni fogja az esetleges kapcsolatotokat, az csak azért tenné mivel a te részedről nincs meg ugyanaz a lelkesedés, mint a tanerőnk részéről.
Ha netán arra ébredsz, hogy kellemetlenül érzed magad a simogatásaitól, mindenképpen szólj neki. A korkülönbség ilyenkor pozitív dolog, és ő felnőtt fejjel meg fogja érteni, hogy ez nem mehet így tovább.
Ajánlom, hogy a legjobb barátoddal is beszélj a helyzetről: ő jobban ismer téged, mint én egy álneves levél alapján, és ő csakis jót akar neked. Arra viszont ügyelj, hogy ez a barát igazán megbízható és közeli legyen, ha nem szeretnéd, ha az egész kastély rólad pletykálna, és nem csak “Tas-Huba Töhötöm”-ként említenének.

Üdv,
Doctor Who

Vizsgapara

Kedves Dr. Who!

Nem tudom, hogy mi van velem. A legutolsó vizsgámon csúfosan megbuktam, pedig a többin mind 100%-os eredményt értem el, de akkor valahogy ott jobban izgatott az, hogy a vizsgáztató tanár úrnak hogy esik a fény a hajára. Szerinted hogyan mondjam el a szüleimnek? Te milyen kifogással mentenéd magad? Vajon van olyan bűbáj, ami átmenetileg eltünteti azt az egy bukást?

Napfénybajos patás

Napfénybajos patásom!

Ilyen esetben ne folyamodj bűbájokhoz, a hazugság sosem vezet jóra. Ha a szüleid látják, a többin mennyit dolgoztál, már kevesebb az esély rá, hogy nagy fejmosást kapj. Füllenteni egy picikét lehet, azért még nem került senki az Azkabanba. Én odaállnék eléjük, és kerek perec elmondanám, hogy milyen az arány a sikeres, és a sikertelen vizsgák között. Esetleg felmentő lehet az, ha nem említed a tanár úr haját, inkább azt mondod, hogy túl korán volt, vagy utolsó nap. Esetleg túl szigorúak a szüleid? Az egyik szobatársad bájitalt kevert a reggeli töklevedbe…
Remélem segíthettem, szurkolok, hogy jól sikerüljön a “vallatás”.

Dr. Who

dr. Who tanácsai

Kedves Dr. Who!

Azért írom neked ezt a levelet, mert már teljesen depresszióba süllyedtem, és remélem, te tudsz nekem segíteni. Szóval az a baj, hogy én nem akartam ebbe az iskolába jönni, de a szüleim kényszerítettek. Idejöttem, de bár a tanulással nincsenek gondjaim, a szabadidővel annál inkább. Nem ismerek itt senkit, és semmit. A legjobb délutáni elfoglaltságom általában az, hogy az ágyamon ülök, és bambulok ki a fejemből, mert nincs kivel beszélgetnem, csinálnom valamit. És azt sem tudom, hova tudnék egyedül menni barátokat szerezni. Nagyon elveszettnek érzem itt magam, nem vagyok tisztában az alapvető dolgokkal sem. Rettenetesen rosszul érzem magam. Szerinted mit tegyek?

Debbie

Kedves Debbie!

Furcsa, hogy a szobatársaiddal sem barátkoztál még össze, de gondolom gólyalakban laksz még. Biztos szívesebben ismerkednének veled, ha nem látnának zárkózottnak. Ne félj odamenni valakihez, és szóba elegyedni vele, hidd el, ez ebben az iskolában egyáltalán nem furcsa. Sok hely van, ahol találkozhatsz akár korodbeli diákokkal is, például ilyen a rét, ha a szabadban keresünk. Menj le a faluba is, ha lehet, mert itt is rengeteg hely van, ahol barátokra lelhetsz, vagy elütheted az időd egyedül is. Ne aggódj azon, hogy nem ismered a kastélyt, mert ez az iskola néha még a felsőbb éveseknek is okoz meglepetést. Sétálj az iskolában: fedezd fel! Lehet, hogy még olyan ez az iskola számodra, mint egy hatalmas labirintus, de hidd el, hogy a legtöbb diák így van/volt ezzel. Viszont a kastély térképe nem fog magától az agyadba vésődni, ezért derítsd fel magadtól. Ezzel még barátokat is szerezhetsz, csak lehetőleg ne a Banya folyosóján, mert akkor garantáltan benne leszel a következő számunkban is. Mondtad, hogy jó vagy a tanulásban. Hát akkor látogass el a könyvtárba nyugodtan, mert ott biztos találsz valami „ínyencséget” magadnak.
Az iskolánkban gyakran vannak rendezvények, ajánlom neked, hogy menjél el rájuk, és máris nem fogod magányosan érezni magad. Házon belüli programok is szoktak lenni, ezeket a házad hirdetőtábláján találod meg.

Sok sikert, és kitartást: Dr. Who

Több barátnő egyszerre?

Kedves Dr. Who!

Amióta az Edictumnál van, mindig olvasom a rovatát, és mivel úgy vélem, hogy hasznos tanácsokat ad, hát pennát ragadtam, hogy a segítségét igénybe vegyem én is. A lányokról van szó. Még nem tudom, hogy mi jön ki az ujjaim közül, melyekkel a pennát mozgatom a pergamenre, de a végére biztosan eljutok valami kérdésig. Már nem vagyok gólya, de nem is vagyok nagyon idős, viszont gondjaim vannak a lányokkal. Vagyis izé, nem velük, na. Hanem, hogy nagyon sok tetszik. És nem nagyon tudom leállítani magam. Sikerült egy barátnőre szert tennem, de mikor visszajöttünk a szünetről pár hétre rá, már egy másik lány karjaiban találtam magam. Ezek között pedig találkoztam még vagy kettővel, akiket alig bírtam nem megcsókolni. Most elég nagy bajban vagyok, mert nem akartam megbántani az elsőt, akiről szó van, mégis nem tudom megállni, ha egy szépséges lány jön felém, hogy szóba elegyedjek vele, illetve tovább ne vigyem a beszélgetést. Ez normális egyáltalán? Nem szerettem eléggé a barátnőmet? Ez nem igaz, mert én úgy éreztem, hogy minden rendben van velünk, vagy mégsem? Talán nem vagyok/voltam elég szerelmes. Ráadásul abban a pillanatban nem is volt rossz a többi lánnyal a dolog, és utána sem érzem magam a padló alatt, hogy „jaj, mit tettem!” Inkább ez zavar a leginkább, hogy nem bánt annyira a dolog, mint kéne, gondolom. Szóval ez a bajom, vagy ilyesmi, hogy nem tudom, hogy van-e bajom, vagy jó-e így és ne rágódjak a dolgon. Bármilyen tanácsot elfogadok, kérem, segítsen Dr. Who! Ön az utolsó reménységem!

Üdvözlettel:
P. Jóska

Kedves P. Jóska!

Mondhatni a helyzeted teljesen normális, és a probléma, amivel megkerestél, igencsak gyakori.
Fiatal vagy (bár a korodat nem árultad el, céloztál rá, hogy csak pár évvel vagy idősebb 14-nél), és miután már elkezdtél fejlődni, érdeklődni kezdtél a lányok iránt, akik ebben az esetben az iskolatársaid.
Az az állításod viszont igaz, hogy még nem vagy igazán szerelmes. A tény, hogy egyik lánytól mindig a másikhoz szállsz legalábbis ezt mutatja. Akkor leszel igazán szerelmes, mikor te megérzed: ennél a lánynál már nincs különb, és nem is fogsz már különbet keresni. Érezni fogod, ha megtaláltad az igazit, addig is bátran keresgélj, de próbáld nem megbántani a kisasszonyokat! Egy bizonyos szinten pofátlannak gondolhatnak, hogy mikor válogatsz, a hátuk mögött válogatsz. Nem kéne túl nagy erőfeszítésedbe kerüljön, hogy egyik nap elhívd randevúra az egyik lányt, és ha nem érzed a tüzet, csak másnap próbálkozz mással. Miért kell sietned, miért kéne mindent egyszerre? Így sérthetted meg az első barátnődet is, ha valaki mással is szerettél volna találkozni, először vele kellett volna megbeszélned, hogy sajnos van más is, aki jobban csábít téged.
Légy őszinte velük, ne azon legyen a hangsúly, hogy “magadat a karjai között találjad”, se nem a kinézeten, az igazi szerelmek hosszú, mély beszélgetéseken alapulnak. Akkor fogod ezt észrevenni, miután megpróbálsz egy találka alatt tényleg csak beszélgetni, esetleg a szavaidat néha bókokkal félbeszakítani. Ilyenkor még magadat is jobban megismerheted, nem csak a partneredet, és te is hamarabb fogsz rájönni ki az igazi, ha nem éppen a csókkal kezded az udvarlást. Már pár mondat után is kiderülhet, ki illik és ki nem hozzád.

Remélem valamicskét segíthettem, és sok szerencsét kívánok a próbálkozásaidhoz!

Dr. Who

A csók rejtélye

Kedves Dr. Who

Megszabad-e csókolni egy lányt?

Kedves ismeretlenünk!

Egy lány megcsókolása, még a mai világban is kiváltság, olyan kiváltság, melyet – jobb esetben persze – csak a megfelelő fiúk érdemelnek ki, azok, akikről a lány is úgy gondolja, hogy a csókkal átadhat egy kicsit magából.

Manapság a lányok nem gondolkodnak úgy, mint régen, amikor a tisztaságot nevelték beléjük, a mai, fejlődő világban sokkal jobban számít a kíváncsiság, mint az, hogy megtalálja a másik fél a megfelelő partnert.

Persze a csókolózás nem rossz, csak figyelni kell rá, hogy a lány is ugyanúgy vágyon a csókra, ahogy te. Apró jelekből lehet következtetni, hogy az illetőnek mennyire van ellenére a dolog. Fontos, hogy ne erőszakosan közelítsük meg a lányt, hiszen az ijedelmet, és a kapcsolat romlását okozhatja. Vedd figyelembe, hogy ő is ember, neki is vannak érzései, sőt, a lányok sokkal érzékenyebbek, mint a férfiak, sokkal nehezebben rejtik el az érzelmeiket, így nem szép dolog, ha valaki játszik a másik féllel.

Ha komolyan gondolod a dolgot és szeretnél csókolózni a lánnyal figyeld az apró jeleket, melyek mindig megvannak, és ha elfog az érzés, hogy nem tudsz tovább várni, akkor cselekedj, hiszen lehet a lány is régóta erre vár már.

 

 

Kaktusztüskék

Lélekbalzsam rovatunkban válaszolunk egy olvasói levelünkre. Ha kérdésetek, problémátok támad, írjatok bátran, és dr. Who segít megoldani a gondotokat.

Kedves Dr. Who!

Én egyszerűen megőrülök! Tudom, tudom, nem így illik egy levelet kezdeni, de én akkor sem bírom tovább! Az idegeimre megy! Yarista Palarnról beszélek, arról a kis rellonos elsősünkről, akivel még az iskolaújságunk is tele van piszkolva! Talán nem zavarna, ha nem is tudnám róla ki az, de sajnos már én is találkoztam vele. Mikor beszélgettünk, akkor is mindig felemlegette azt a híres-hírhedt naptárát, tele a barátnői képeivel. Erre most tessék, még az Edictumba is hirdetést ad fel erről! Csak én érzem úgy, hogy ez nagyon beképzeltség? Szerintem egy lányt sem érdekelné, ha tudnák, mekkora környezetszennyező, úgy bizony! Ráadásul nagyon furcsán viselkedik, szerintem egészségi okok miatt. Ha meglát egy ismeretlent egyedül egy padon – főleg ha nőnemű az illető- azonnal bájosan mosolyogva kínálgatja az édességéből (mert az mindig van nála, hisz a nagy halásznál is mindig van egy kis csali) és kérdezés nélkül leül mellé. Felháborító! Az egy dolog, hogy a rellonosok nemtörődömök, de ez mégiscsak több a soknál! Főleg egy gólyától! Nem értem, mit esznek rajta a lányok… Hát igen, az édesség lehet az oka.
Dr. Who (ez is milyen hülye név! Bár valószínűleg azért választottad, mert a valóságban meg Eglmayernek hívnak, ugye?) nem tudna közbenjárni a szerkesztőknél, hogy a Yarista által írt apróhirdetéseket ne fogadják el? Vagy legalábbis semmit, ami Yaristáról szól? Köszönöm.
És ha nem sikerül, akkor mit tehetnék? Egyszerűen nem bírom tovább ezt az őrültséget, tanácsra van szükségem!

Kaktusz

Kedves Kaktusz!

A valódi nevem nem Eglmayer. A dr. Who-t én választottam, mert véleményem szerint roppant találó. Sajnálom, ha téged bosszant. Szívesen fogadok el bármilyen javaslatot, hogy mire cseréljem, küldd csak az ötletet a szerkesztőségbe.
Ami a kérésedet illeti, szerintem túlreagálod a dolgokat. Valószínűleg az az oka, hogy – felteszem – sosem voltál 15 éves hímnemű. Ez komoly genetikai probléma, de hiába, nincs mit tenni. Azért segítek: ebben a korban a Yaristáéhoz hasonló viselkedés majdhogynem normálisnak nevezhető, esetleg enyhe feltűnési viszketegségről beszélhetünk az esetében, egészségügyi problémákról semmiképp. A rellonosok nemtörődömsége pedig csúnya általánosítás, óva intelek attól, hogy a továbbiakban is élj vele.
Mi a helyzet nálad? Feltűnően bosszant, hogy a másik nem egyik jeles képviselője igen nagy népszerűségnek örvend a lányok körében. Nem kéne elgondolkodnod ezen? Abban, hogy valaki ismerkedik, sőt, édességet osztogat, semmi rossz nincsen. A féltékenykedés viszont annál csúnyább viselkedés.
Semmit nem tehetek annak érdekében, hogy Yarista Palarn hirdetését ne adják közre, főleg, mivel semmiféle szabályt nem sért vele. Te azonban bátran kifejtheted neki a véleményed néhány pofon kíséretében, ha esetleg összefutsz vele valamelyik folyosón.

Sok sikert kívánok az akciódhoz!

Dr. Who