Zene világnapja

Zene világnapja – október 1.;
Víz, meteorológia, színház, múzeum, dohányzásmentesség, építészet – ezek fontosságára mind egy-egy világnappal hívják fel figyelmünket. Küzdünk az AIDS és a drogfogyasztás ellen, fontosnak tartjuk a látássérültek gondjait, a takarékosság és az idősek is világnapot kaptak. A zene 27 éve érdemelte ki, hogy az egész világon, október 1-én koncertekkel és rendezvényekkel ünnepeljük. Szerte az országban, és Budapesten is számos hangversenyt tartanak ebből az alkalomból.

Érdekes;
David Huron amerikai zenepedagógus, az ohiói egyetem tanára által megfogalmazott, de vitatott teória szerint a zenének minden bizonnyal létezik biológiai eredete, és ha ez igaz, akkor léteznie kell az emberben egy speciális “zenegén”-nek is. Huron ezt annak alapján állította, hogy nincs a Földön olyan, bármennyire is elszigetelt kultúra, ahol az emberek ne énekelnének, ne dobolnának, ne készítenének valamilyen zenélésre alkalmasított hang-szerszámot. Sandra Therub, a torontói egyetem tanára a legkülönfélébb kultúrák altatódalainak összevetésével jutott hasonló következtetésre, mondván, ezek minden különbözőségük ellenére alkalmasnak tetszenek ugyanarra a célra: a kisgyermekek álomba szenderítésére. Szerinte „a zene nem emberi találmány, hanem az anya és az utód közötti kommunikáció egy ösztönös formája, amely azzal a céllal születhetett, hogy a két személy között emocionális kapcsolatot teremtsen”. Sokkal közelebb áll a ma még közkeletű elképzeléshez Steven Pirker amerikai biológus: “a zenét igenis feltalálta az ember. Vagy, mert neki örömet szerez, vagy – és ezt sem tudom kizárni – egyszerűen csak azért fejlesztette ki, hogy segítségével a madarak énekét vagy a szél zúgását imitálhassa.”

Gondolatok, idézetek a zenéről;
“A zene hidat ver a szellem és az érzékek világa között, bűntelen extázist vált ki, dogma nélküli hitet hordoz, hódolatteljes szerelmet, magáról az emberről szól, aki otthon érzi magát a természetben, a végtelenben.”(Yehudi Menuhin)

“A földön semmi sem alkalmasabb, hogy a szomorút vidámmá, a vidámat szomorúvá tegye, hogy bátorságot nyújtson a csüggedőnek, büszkeséggel töltse el az alázatost, kisebbítse az irigységet és gyűlöletet, mint a zene.” (Luther Márton)

“Míg a többi művészetet a tudományokhoz lehet hasonlítani annyiban, hogy azok az élet külső igazságait s nekünk embereknek az élethez való vonatkozásainkat kutatják, keresik és dolgozzák föl, addig a zenének nincs ilyen külső támpontja. Eredete bennünk van, bennünk van az oka is.” (Csáth Géza)

Az alábbi videó pedig felöleli az időszámítást, s megmutatja a zene sokszínűségét, fejlődését, változását napjainkig.

 

Száraz Július

Az év legszárazabb hónapja köszöntött be az emberek világában, mind a mugliknál, mind a varázslóknál. Ez pedig jelenleg nem csak azt jelenti, hogy az idő meleg, és napsütéses, eső, és felhőmentes lesz, hanem bizony a programokon is meglátszik a „szárazság”. Én azonban utánajártam nektek, hogy mi is van ebben a hónapban.
A nyár kellős közepén ünneplik a muglik Szent Anna, Mária Magdolna, és Illés napját. Anna volt Mária édesanyja, Mária Magdolnát, mint a megtért asszonyt ismerjük, Illés pedig a próféták egyike volt. Július 20-a Illés napja, ehhez a naphoz különböző népi hiedelmek is tartoznak, amik közül egy párat említsünk meg. Azt mondják, hogy ezek a napok általában viharosak, a mennydörgést Illés szekerének nyikorgásának tartják. Ilyenkor tilos a munka a mezőkön, a szántókon, mert féltek a villámok erejétől. Ezt értjük az emberekre, és a termésre is, utóbbinál ezen a napon a jégverés miatt is aggódni kellett.
Máris Magdolna napja a július 20. Szeged környékén ünneplik leginkább ezt a napot, ilyenkor az asszonyoknak tilos a mosás, helyette sütnek, főznek. Szokás, hogy a kislányok hajából levágnak, hogy ez által az gyorsabban nőjön. Ha ezen a napon esik az eső, akkor azt Mária Magdolna sírásának eredménye, legalábbis a hiedelmek szerint.
Július 26-án ünneplik Anna napját, amikor is gyermekáldásért, a termékenységért imádkoznak Mária anyjához.
A magyarországi események közül a fent említettek a jelentősebbek, ilyenkor világi ünnepek nem igen vannak, ennek ellenére találtam nektek pár napot.
Elsején ünnepeljük az egészségügyet, negyedikén az ébredést, a hónap utolsó napján pedig a balatoni halakat.
A külföldieknél viszont annál pezsgőbb az élet, egy pár darabot innen is meg kell említeni. Július elseje Kanada napja, harmadikán Argentinában a gyermekeket ünneplik, ötödikén Venezuelában, és a Zöld- foki Köztársaságban ünneplik a függetlenség napját, ez a hónap eme ünnepekben jeleskedik, de ennek nézzetek majd utána, hogy hol is ünnepelnek még ilyenkor függetlenség napját.
Ismét egy gyermeknapot találtam nektek, 24-én, Vanuatu-ban. Családi ünnepként tekinthetünk még a dominikai apák napjára, mely 29-én ünnepelendő.
Érdemes ekkor ellátogatni ezekre a helyekre, hiszen egyrészt remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, másrészt pedig egy kicsit megismerhetitek az ünnepségek által a népek történelmének egy igen kicsi szeletét, betekintést nyerhettek a kultúrájukba, és még sorolhatnám nektek estig, de akkor mi maradna meglepetésnek? Kalandra fel, nyaralásra, utazásra előkészülni, és majd meséljétek el, milyenek voltak.

Így sportolnak a muglik!

Szervusztok kedves olvasók! Hamarosan kezdődik a nyár, már süt a Nap, csicseregnek a madárkák. Én pedig arra gondoltam, hogy bemutatok nektek pár muglisportot, hogy a forróságban ne csak benn legyetek.

Röplabda: A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól egy magas hálóval elválasztott csapat játszik egy labdával, amit főleg kézzel és karral (ritkábban más testrészekkel) érintve tartanak mozgásban a pálya légterében. Mindkét csapat háromszor érintheti meg a labdát (ebből a szempontból a sáncérintés nem számít), mielőtt továbbítja azt a másik térfélre. Pontot a következő helyzetek érnek: ha a labda földet ér az ellenfél térfelén, ha valamelyik csapat a vonalon kívülre üti a labdát, ha az ellenfél hibázik (büntetésben részesül), vagy ha a labda fennakad a hálón. A röplabda igen aktív sport, különösen alkalmas rugalmas, gyors feladatok gyakorlására. Fejleszti a szem-kéz-koordinációt és az önuralmat is (ami ahhoz szükséges, hogy ne térjünk ki a felénk közeledő tárgyak (ez esetben a labda) útjából.

Tollaslabda: A tollaslabda ütővel játszott játék, melyet egymással szemben álló két játékos (egyéni), vagy két-két játékos (páros) játszik. Az ellenfelek egy téglalap alakú pálya két felén foglalják el helyüket, amelyeket háló választ egymástól. A játékban használt labda egy tollakkal ellátott, nyílszerű tárgy, amelynek különleges aerodinamikai tulajdonságai vannak. Különleges tollazása miatt más labdákhoz viszonyítva sokkal hamarabb veszít sebességéből. Mivel repülését erősen befolyásolja a szél, a versenyeket mindig teremben rendezik. Létezik hobbiváltozata is, amelyet szabadtéren is játszhatnak, kertekben, strandokon. Minden játszmát 21 pontig játszanak, minden labdamenet végén az azt megnyerő fél pontot ér el. A mérkőzést két nyert játszmáig játsszák.

Tenisz:  A tenisz ütős labdajáték, közkedvelt sport. Két változata van, az egyéni (két játékos játszik egymás ellen) és a páros (két-két játékos áll mindkét oldalon). A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes. Ennek két módja lehetséges: olyan helyre helyezni a labdát a pályán, ahol az ellenfél már nem éri el, vagy erős, jól helyezett ütésekkel hibára kényszeríteni az ellenfelet. A játékos akkor hibázik, ha a pályán kívülre, vagy ha a hálóba üti a labdát. A teniszben vannak játékok (game) és játszmák (szett). Az, hogy mikor van vége a teniszmeccsnek, függhet a játékosok nemétől, a torna típusától (a nők csak két nyert szettig játszanak, a férfiak a nagy tornákon három nyert szettig), és a párosok játékszabályai is sok tekintetben különböznek.

Ünnepek márciusban

A  magyar Muglik világában, márciusban két nagyon fontos ünnep is van. Az egyik a Nőnap, a másik pedig a Szabadságharcról való megemlékezés. Ebben a cikkünkben ezzel a két ünneppel fogunk bővebben megismerkedni.

Nőnap:  A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Története: A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.
Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.
A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők emancipációjának kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét, és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
1917. március 8-án (a Julianus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

Szabadság harc:
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.
Forradalom; 1848. Március 15.: Aznap korán reggel Petőfi Sándor az Ifjúság kávéházába sietett, és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez, az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk, s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára. Itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti Dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 pontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat, és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt.
Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontú program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhető kényszerítést helyezvén kilátásba. A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva, néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára, a szüntelen gyülekező közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Ekkor Petőfi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.
Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak, valamint a Nemzeti Dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Az összegyűlt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait, melyeket a tanácsjegyző tájékoztatása szerint elfogadtak. Ezután Holovics tanácsnok kért gondolkodási időt, hogy e pontok tanácskozás alá vétethessenek. Megcáfolta őt Rottenbiller Lipót, alpolgármester, arra hivatkozván, hogy már egész délelőtt tanácskoztak efölött. Ezután szónokolt Nyáry Pál, Pest megyei alispán, aki szintén pártolta a pontokat, majd Klauzál Gábor, aki az első és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is sürgette. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át mutatta fel a népnek.
Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek Petőfi is tagja volt. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítve nevezte ki, kívánta, hogy Táncsics Mihály, aki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán – miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha – szabadon bocsájtassék, és a Censurale Collegium rögtön mentessék fel hivatalától. E kívánata teljesítésére ½ 5 óra tájt átment Budára, s a hatósági épület udvarán zászlóalja köré gyűlve, állhatatosan állt jogai kívánatai mellett, míg választmánya által kijelentették: hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: 1. Táncsics kiadatása, 2. a cenzúra eltörlése, 3. sajtóbíróságnak a nép közüli választatása; s egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni, ha azzal maga a nép, saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezeivel vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.
E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgatótól, Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepére teljes kivilágítás mellett, a betiltott Bánk Bán, adassék elő. Bajza azt mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti Dalt szavalta, az énekkar a Himnuszt, és Szózatot adta elő. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.
Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére, és így lett a megmozdulás országos jelentőségűvé. A népnek legelső követelése a nemzetőrség tettleges életbeléptetése volt, s evégre aláírásgyűjtésbe kezdtek, néhány óra alatt több ezer aláírás gyűlt össze. A nép követelte a fegyvereket. A katonai hatóság jelentette, hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a többi Komáromba vitetett. Lent pedig a nép, mely már ekkor mintegy 20–25 ezerre duzzadt, követelte a fegyvereket, s fenyegetőzött, hogy feltöri az arzenált, ha fegyvert nem kap. Ekkor alválasztmányt neveztek ki a fegyverek kiosztásának ügyében, s egy órai tanácskozás után Rottenbiller alpolgármester a teremben, Jókai pedig a városháza terén késleltette az összegyűlt népet azon tervezet közzétételével, hogy az illető tömegek városnegyedenként külön oszolván, száz-száz férfit válasszanak ki maguk közül, akik óránként felváltva, mint nemzetőrök, az éjjel kivilágított város nyugalma fölött őrködjenek. A többi fegyverek kiadását a következő napokon fogják sürgetni.
Estére a két testvérváros is ki volt világítva, az utcákon lelkesült néptömeg forrongott, harsogtatva: “Éljen a szabadság!” Az ablakokból nemzeti szín lobogók függtek alá, “szabadság” felirattal. Egész éjjel rend és nyugalom őrködött a város fölött, a portyázó nemzetőrök több helyen bujkáló csavargókat fogtak el, s hivatásuknak minden tekintetben híven megfeleltek.
Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni.
Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárultak március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel, ezért független, és felelős kormánnyá vált

Farsang

Mi is a farsang tulajdonképpen, azon kívül, hogy a gyerekek legkedveltebb ünnepe?
Nos, először is a farsang Vízkereszttől kezdődik, amikor leszedjük a Karácsonyfát, és egészenHamvazószerdáig, mégpedig a nagyböjt kezdetéig tart. Ezt az időszakot többnyire lakomák, mulatságok, bálok, népünnepélyek jellemzik.
A farsang nem vallási ünnep, sőt, az „erkölcsös” 16.-17. században, bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották is.
Az ünnep csúcspontja a karnevál, magyar néven a „farsang farka”, valójában télbúcsúztató is, a napokig tartó mulatságok mellett. Két leghíresebb karnevál a riói és a velencei. Magyarországon a legnevezetesebb farsangi esemény a busójárás, amit Mohácson tartanak.

A régi hagyományok szerint ez az időszak a párválasztás, és az esküvők időszaka volt, hiszen a böjti időszakban már tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat, amelyeken a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, akik a végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték azt.

A farsang utolsó napja a „húshagyó kedd”. Ez a farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut, vagy koporsót égettek, ezzel lezárva az ünnepet és a telet.
Ezt követi a Hamvazószerda, ami a 40 napos böjt kezdete. Az ezt követő csütörtökön felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyasszák a megmaradt ételeket, ez volt a „torkos csütörtök.”

A különféle farsangi népszokások Erdélyben különösen kedveltek voltak. Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődő fonó. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek, és zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek.
Az ún. tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt a falun keresztül.

A maszkok az ünnepi forgatag elengedhetetlen részei.

A farsangi időszak azonban nem csak a bálok szezonja, hanem a fánké is. Íme egy recept a tökéletes csöröge fánk érdekében:

Hozzávalók:

•    40 dkg finomliszt
•    10 dkg vaj
•    5 tojássárgája
•    5 dkg porcukor
•    1 és fél tejföl
•    fél dl rum
•    4 dl olaj
•    5 dkg vaníliás cukor
•    kevés só

Morzsold a liszthez a vajat, add hozzá a tojássárgáját, a porcukrot, kevés tejfölt, majd enyhén sózd meg, és a rummal ízesítsd. Ezután jól gyúrd össze, és alakíts belőle cipót. Takard le, és hagyd pihenni 20-25 percig, ha kipihente magát, nyújtsd ki egy centi vastagságúra, utána derelyevágóval vágd kétujjnyi darabokra. Mindegyik közepébe ejts egy vágást, és a tészta végét ezen a kis résen húzd át. Végül forró olajban süsd a fánk mindkét oldalát aranysárgára, szedd papírra, jól csepegtesd le, és vaníliás cukorral meghintve tálald.

Advent Budapesten avagy a Vörösmarty téri vásárról egy kicsit

Mint az elmúlt pár évben mindig, így idén is megrendezték az országszerte sokat emlegetett Vörösmarty téri karácsonyi vásárt, immáron 14. alkalommal. Az, aki ebben az évben kilátogatott a térre, rengeteg kis bódéval találhatta magát szembe. Ha volt elég bátorsága, és rászánta magát a „kincskeresésre”, akkor sok érdekes bódét, terméket és látnivalót vehetett észre.
A kis faházak a legkülönfélébb árukat kínálták. Volt olyan hely, ahol kézműves kerámiát lehetett venni, volt olyan, ahol különféle sálakkal, ruhákkal és kiegészítőkkel lettek gazdagabbak a vásárlók. Valamint volt olyan, ahol üvegfújást lehetett nézni, ott helyben.

Ha esetleg nézelődés közben megéhezett valaki, az sem jelentett problémát, mivel rengeteg magyar különlegességet árultak ott helyben. Volt sült kolbász, kenyérlángod, kürtöskalács, töltött káposzta és még rengeteg étel.  Mondjuk italból is volt választék bőven. Persze ezek közül a legkeresettebb a forralt bor volt a felnőttek körében, a kisebbek pedig inkább a teát és az idén újdonságnak számító forró csokit részesítették előnyben.

A szervezők idén igazán kitettek magukért, mivel a tér két sarkén két zenekar szórakoztatta a nézelődőket, akik igen szívesen álltak meg egy-egy percre, hogy belehallgassanak a zenekarok zenéibe. Nekem az kifejezetten tetszett, hogy ezek nem zavarták egymást, vagyis az egyik zenéje nem hallatszott el odáig, ahol a másik játszott. Valamint ezen kívül még érdekességnek szolgálhatott, hogy a szemben lévő Gerbeaud-házon bizonyos időközönként „épületfestést” tekinthettek meg az érdeklődők.

Mindent összevetve szerintem nagyon jó volt, már csak a hangulat miatt is. Aki idén nem volt kint, az mindenképpen menjen ki jövőre Wink

ÉS amit én a legjobba szeretek minden évben, a bögre Smiley:

Hello nyár!

Ha már nyár akkor FESZTIVÁLOK! Szerintem minden fiatal legjobban a nyarat várja az évben, ugyanis ez az időszak a fesztiválok időszaka. Amerre nézünk és megyünk, mindenhol valami buliba botlunk. Az ország minden pontjában akad valami. Ebben a cikkben az idei fesztiválokról osztok meg veletek pár információt. Aki teheti, az menjen el valamelyikre, mert megéri! Hatalmas bulik, remek zenekarok, rengeteg ember, jó pasik, szép csajok – töménytelen mennyiségben alkohol és mindenféle finomság! Mivel a varázsvilágban annyira nem elterjedt, hogy a varázslók/boszik bulizni járnak, főleg nem ilyen bulikba így beavatlak titeket eme szórakozás rejtelmeibe. Semmi extrát ne képzeljetek el. Általában valami hatalmas placcon felállítanak óriás színpadokat, amin töménytelen mennyiségű, szuper zenekar lép fel. Ezeken a rendezvényeken akár ott is lehet aludni, ehhez sátorra van szükség, vagy aki esetleg a városba lakik, ahol a fesztivál van, akkor akkor jön-megy amikor csak akar. Ezt a közlekedést a karszalagokkal lehet megoldani, amit akkor kapnak a vendégek amikor megérkeznek, felmutatják a jegyüket/bérletüket. A fesztiválra csak azok léphetnek be akik ilyen szalaggal rendelkeznek. A helyszínen rengeteg kajás és piás stand várja az éhes vagy szomjas, megfáradt vendégeket, ahol jó pénzért be lehet vásárolni. A koncertek szinte egész nap tartanak, szóval egész nap lehet bulizni, tombolni, esetlegesen táncolni. Azt hiszem nagyjából ennyit érdemes tudni, de persze mindenki aki tud menjen el egyszer egyre, és akkor majd saját tapasztalatai alapján fogja tudni, hogy hogyan is megy egy ilyen hatalmas fesztivál.

FISHING ON ORFŰ 

Helyszín: Orfű
Időpont: 2012. Június 21-23.
Fellépők: PASO, Punnany Massif, Brains, Heaven Street Seven, Quimby, Vad Fruttik, 30y, Kiscsillag, Péterfy Bori & Love Band, Magashegyi Underground, Subscribe, Supernem, Intim Torna Illegál, Logintal, Kelemen Kabátban, Belga, Hősök, Akkezdet Phiai, Ganxsta Zolee, Szabó Balázs, Odett, Irie Maffia, Fish!, Marionette, Maybeshwill, Ripoff Raskalnikov, Kistehén, Esti Kornél stb.

Jegyárak:
–   Háromnapos bérlet: 8900 Ft, 9600 Ft
–   Napijegy: 4600 Ft
–   Orfűi lakóknak a jegyek féláron vannak! 12 év alatti gyereknek nem kell jegyet váltani.
–   Fogyatékkal élők számára a bérlet 5000 Ft.

Egyéb infó: http://fishingonorfu.hu 


VOLT FESZTIVÁL 

Helyszín: Sopron
Időpont: 2012. Június 27-30.
Fellépők: Supernem, Magna Cum Laude, Skrillex, Simpla Plan, Faith No More, Pannonia All Star Ska Orchestra, Brains, Vad Fruttik, Ákos, Csík Zenekar, Kiscsillag, Tankcsapda, Quimby, Iggy & the Stooges, Odett, Fábián Juli & the Zoohacker, Magashegyi Underground, Heaven Street Seven, 30y, Hősök, Copmact Disco, NEO, Balkan Fanatic, Punnany Massif, Irie Maffia, Esti Kornél, Copy Con, Akkezdet Phiai, Subscribe, Deák ill Blues Band, Lord, Belga, Ocho Macho, Fosh! Ganxsta Zolee és a kartel, Beatrice, Kowalsky meg a Vega, Road, Depresszió, Alvin és a Mókusok, Intim Torna Illegál stb.

Jegyárak:
–   Elővételes napijegy: 8990 Ft, 9990 Ft
–   Helyszíni napijegy: 10 990 Ft
–   Elővételes bérlet: 20 900 Ft, 25 000 Ft
–   Helyszíni bérlet: 28 000 Ft

Egyéb infó:  http://www.sziget.hu/volt 


BALATON SOUND

Helyszín: Zamárdi
Időpont: 2012. Július 12-15.
Fellépők: Avicii, Ákos, Björk, Carl Cox, David Guetta, Dupfire, Example, Fritz Kalkbrenner live, Gossip, Nicky Romero, Paul Kalkbrenner, Sasha, stb.

Jegyárak:
–   Elővételes napijegy: 13 000 Ft, 14 000 Ft
–   Helyszíni napijegy: 15 000 Ft
–   Ákos koncertre elővételben: 8500 Ft
–   Elővételes bérlet: 31 000 Ft, 35 000 Ft,
–   Helyszíni bérlet: 38 000 Ft

Egyéb infó: http://www.sziget.hu/balatonsound 


HEGYALJA FESZTIVÁL

Helyszín: Rakamaz- Tokaj
Időpont: 2012. Július 18-22. 
Fellépők: 30Y, Akkezdet Phiai, Blind Myself, Brains, Copy Con, Csík Zenekar, Everlast, Hősök, Irie Maffia, Jurij, Kiscsillag, Kowalsky meg a Vega, Palotai, Pannonia Allstars Ska Orchesrtra, Parov Stelars Band, Pendulum, Punnany Massif, Road, Stereo MCs, Subscribe stb.

Jegyárak:
–   Elővételes bérlet: 16 900 Ft, 18 900 Ft
–   Elővételes diákbérlet: 14 900 Ft
–   Elővételes napijegy: 6900 Ft
–   Helyszíni bérlet: 22 000 Ft
–   Helyszíni napijegy: 8500 Ft
–   Helyszíni napijegy helyi lakosoknak: 4500 Ft

Egyéb infó: www.hegyaljafesztival.hu 


SZIGET 

Helyszín: Óbudai-sziget
Időpont: 2012. Augusztus 8-13.
Fellépők: Csík Zenekar, Ákos, Anna Calvin, Deus, Elektro Guzzi, Hurts, Ministry, Placebo, Quimby, Anti Flag, Axwell, Caro Emerald, Crookers, Flying Lotus, Korn, Narasirato, Shaka Ponk, Ministri, Modeselektor, Pannonia Allstar Ska Orchestra, Shantel & Bucovina Club Orkestra, The Killers, The Subway,LMFAO, stb.

Jegyárak:
–   Elővételes napijegy: 12 000 Ft
–   Helyszíni napijegy: 13 000 Ft
–   Ákos koncert: 7900 Ft
–   Csík Zenekar: 6900 Ft
–   Hazamenős bérlet elővételben: 46 000 Ft
–   Hazamenős bérlet a helyszínen: 55 000 Ft
–   Ottalvós bérlet elővételben: 55 000 Ft
–   Ottalvós bérlet helyszínen: 63 000 Ft

Egyéb infó: http://www.sziget.hu 


SZIN – Szegedi Ifjúsági Napok

Helyszín: Szeged
Időpont: 2012. Augusztus 22-26.
Fellépők: Alvin és a Mókusok, Anima Sound System, Belmondo, Blues Brothers, Brains, Colorstar, Csík Zenekar, EDDA, Heaven Street Seven, Kiscsillag, Magashegyi Underground, Magna Cum Laude, P.A.S.O., Punnany Massif, Quimby, Road, Vad Fruttik, stb.

Jegyárak:
–   Elővételes bérlet: 15 900 Ft, 17 900 Ft
–   Helyszíni bérlet: 22 900 Ft
–   SZTE-s kedvezményes bérlet: 14 500
–   Elővételes napijegy: 9 500 Ft
–   Felező napijegy: 5000 Ft 

Egyéb infó: http://szin.org/ 


Jegyek a Ticketportál, az Interticket és a Ticket Expressz országos hálózatában vásárolhatók. 


Na akkor kicsit összefoglalva: A szervezők nagyon jól összehozták a dolgot, mert a nyár minden hónapjára beszerveztek 2 fesztivált. A zenei program igen színes, a jegyárak pedig nem éppen olcsók. Szóval aki menni akar annak hajrá spórolni! A legdrágább idén is a Sziget fesztivál, a legolcsóbb pedig a Fishing. A Balaton Sound sem éppen olcsó, de a többi fesztiválbérlet azért elég jutányos áron van. Szerintem a legérdemesebb a VOLT fesztiválra menni a színes zenei kínálat miatt.
A programot tekintve számomra a legtetszetősebb a VOLT fesztiválé, ugyan is ott elég sok kedvencem lesz. A második helyen nálam a SZIN áll, már maga a város miatt is, de a programok is eléggé jók lettek. Harmadik helyen talán a Hegyalja fesztivál áll a Fishinggel együtt. A Fishingre talán kiadnék ennyi pénzt, de a Hegyaljára már nem biztos.  A többiről már ne is beszéljünk. Nekem a Szigeten felvonuló zenei produkciók egyáltalán nem nyerték el a tetszésemet, ugyan is egyik sem az én műfajom. Balaton Soundra ha mennék is akkor is csak a helyszín miatt, nem pedig a fellépők miatt. Szerintem eléggé szegényes lett a felhozatal. Aki viszont rengeteg külföldi előadót akar látni azoknak a Szigetet ajánlom!
Egy dologban azonban biztos vagyok: bárhova is megy az ember, ha ott vannak vele a barátai akkor még a legrosszabb fesztivál is lehet jó! Ugyebár a bevitt alkohol mennyisége is sokat nyom a latban, de nem feltétlen kell mindenkinek IHB állapotig inni magát.
Az itt felsoroltakon kívül természetesen lesznek még kisebb fesztiválok is, de ezek voltak azok amikről érdemes említést tenni.

Néhány jó tanács: 
–   Nézz a lábad elé! A sok törött üveg, műanyag pohár és egyéb kellemességek könnyen beleállhatnak a talpadba, még egy vékony talpú papucson keresztül is, nem hogy mezítláb.
–   Ha könnyen leégsz akkor vigyél magaddal naptejet. Lehet, hogy nem lesz túl sok fa a színpadok környékén.
–   Ne fogadj el semmit olyan embertől akin látszik, hogy nem megbízható.
–    Ha letetted valahol az italod és otthagytad, akkor már ne igyál utána bele. Sose lehet tudni mit tettek bele, amíg te távol voltál…
–   A pénzedet mindig tartsd magadnál, valami biztonságos helyen.
–   Értékeket ne hagyd őrizetlenül! Nem érdemes drága fényképezőgépeket és bármi ilyesmit magaddal vinned. Egy kis mezei fényképezőgép is megteszi, ha meg akarod örökíteni az eseményeket. Ha egy 20 000 Ft-os gépet hagysz el, akkor talán nem leszel annyira elkeseredve, mintha egy drágábbtól kellene mély búcsút venned.
–   Ne állj le bármilyen sráccal/lánnyal.
–   Ne menj bele olyan dolgokba, amik túllépi a kereteidet csak azért, mert a többiek rá akarnak beszélni. Inkább legyél te a kis puhány utána, mintsem hogy később megbánd amit tettél. Hidd el, ezektől nem leszel boldogabb és menőbb se! 
Jó fesztiválozást mindenkinek!!!

Sárkányokra bukkantak a muglik Indonéziában!

A hír egyelőre lassan terjed, de igaz: a muglik egy sárkány bébi példányára leltek Indonéziában! Valamikor márciusban került ki egy cikk a muglik által gyakran használt, ún. “világhálózaton”, másnéven interneten szereplő World Wide Fund for Nature (WWF), magyarul Természetvédelmi Világalap honlapján, amit tudósok és laikusok is gyakran látogatnak és olvasnak. Íme:

” Néhány hónappal ezelőtt elképesztő felfedezést tett egy kutatócsoport Indonéziában. A Buton-ban található Lambusango Erdőben egy parányi gyíkszerű élőlényt találtak, amiről közelebbről nézve megállapították, hogy bizony szárnyai vannak. A lény így leginkább egy apró sárkányhoz hasonlít.
Az állat szárnyai a denevéréhez hasonlóan eresnek tűnnek, azonban a kutatók megállapították, hogy a piros szárnyon látható fehér vonalak valójában az állat bordái. A tudósok feltételezik, hogy a kis lény a repülő sárkánynak is nevezett közönséges repülő agáma (Draco Volans) rokona lehet.
Mivel a fényképek készítése után rögtön elengedték az apró sárkányt, arról nem érkezett hír, hogy az állat tud-e repülni, de az sem valószínű, hogy mesebeli rokonaihoz hasonlóan kastélyokat őriz és tüzet okád.”

Ahogy fentebb is olvashattuk, nem történt nagy baj: a Mágiaügyi Minisztérium amnéziátorjai intézkedtek, és bár mikor a helyszínre értek, a túlságosan kíváncsi muglik már különböző kísérleteket végeztek a kissárkányon, sikerült eltüntetni mind ezeket az emlékeket, mind a nyomokat. Sajnos ez az emléktörlés nem volt teljes, hiszen a kísérleteket elfelejtették, de a sárkány megtalálását, mint túlságosan kulcsfontosságú eseményt nem lehetett csak úgy nyom nélkül eltüntetni a fejükből. Viszont az általuk “repülő agámának” nevezett állatunkat visszajuttattuk az indonéz sárkányrezervátumba, ahonnan az apróság korábban megszökött.
Vagyis a mugliknak tényleg nem maradt más, csak pár mozgásképtelen fénykép, és amint a cikkből is kiderült, egyáltalán nem vették komolyan az állatot, így talán most az egyszer megúsztuk.

Miért nem hoz a húsvéti nyúl tojást a zsidó gyerekeknek?

A könyökünkön jön már ki a húsvéti sonka, a bárány, a nyúl meg a csibe, nem is szólva a locsolkodásról meg a piros tojásról. Mivel annyira hétköznapi mindez, talán hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a húsvét keresztény ünnep. És mi a helyzet például a zsidó vallással?


A zsidó vallás nem ismeri el Jézust megváltóként, így feltámadását sem ünnepelheti – bizony, a húsvéti nyúl sajnos nem hoz ajándékot a zsidó gyerekeknek, viszont a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe szintén húsvét környékére esik, a neve pedig Pészach.
A zsidó naptár szerint az ünnep Niszán hó 14-től 21-ig tart (egyedül Izraelben 22-ig, az elcsúszás oka az eltérő naptárrendszer) –  ez azonban nem fix napokat jelent, az ünnep időpontja évről évre változik, akárcsak a húsvét. Idén az ünnep április 6-án vette kezdetét. A zsidók ekkor az egyiptomi kivonulásra emlékeznek.
Az ünnep első napja a Széder-este. A Széder rendet jelent, a Pészach ünneplésének rendjét. Tipikusan családi ünnepről van szó: a família apraja-nagyja összegyűlik a terített asztal közül, az asztalfőn a rangidős férfi ül, ő vezeti a szertartást. Elmeséli a kivonulás történetét: A zsidók régen rabszolgák voltak, II. Ramszesz fáraó építkezésein kellett dolgozniuk, és nagyon keserves volt a sorsuk. Az Úr Mózest küldte, hogy kérje meg a fáraót: engedje el a zsidó népet. Mikor a fáraó erre nem volt hajlandó, tíz csapást mért az Úr Egyiptomra – a fáraó nem tört meg az első kilenc után sem, a tizedik azonban az elsőszülött fiúk halála volt. A fáraó elvesztette gyermekét, és elengedte a zsidókat, akik Mózes vezetésével kivonulhattak Egyiptomból, száraz lábbal átkeltek a Vörös-tengeren, és 40 évet vándoroltak a pusztában, mire meglelték a hazájukat.
Az ünnep során a zsidók hálát adnak a szabadulásukért, és szimbolikus ételeket esznek: keserű füvet, ami a rabszolgák keserű életét idézi fel, sós vízbe mártott ételeket, ami a zsidók könnyeire utal, kovásztalan kenyeret (maceszt), ami azt jelzi, hogy a zsidóknak kivonuláskor nem volt idejük megvárni, hogy megkeljen a kenyerük. A gyerekek kedvence általában a chárószet, a borral kevert dió és alma, amit két macesz közé téve fogyasztanak el, és arra a habarcsra emlékeztet, amit a zsidó rabszolgák az építkezéseken használtak. A szimbolikus ételek elfogyasztása után pedig igazi lakoma következik!
Szintén az ünnep szokása, hogy egy pohár bort az asztalon hagynak, az érkező Illés prófétának. Mit gondoltok, vajon ki issza ki valójában a kelyhet? Tényleg Illés próféta volna? Vagy talán a húsvéti nyúl?

Buborékban a Valentin-nap

Azt mondják, hogy február tizennegyedikén, épp amikor a Bálintoknak lesz a névnapjuk (előre bocsátom, hogy Boldogságos Nevük napját nekik!), akkor van a szerelmesek napja is. Sok-sok szívecskékkel, meg csokival, meg szívecskés-színes nyalókákkal, meg hatalmas nagy lufikkal, és rengeteg csókkal (fúúúj! – mondanák a pici gyerekek). Én viszont nagyon szeretem az ajándékokat meg a csokit (ugye, de ki az a bolond, aki nem szereti?!), így ezt a napot is. Vannak viszont olyan szokások, amiknek az eredete kicsit sem aranyos, de ez ebben is kivétel! Elmondhatom? Naaaa, hagy mondjam eeeeel! – *Shrek cica szemek*. Oké, akkor elmondom, de csak azért, mert páran azért szeretnétek hallani, én tudom ám meg látom!
– Khm, khm – köszörülöm meg a torkomat, s valami észvesztően komoly képet veszek fel – Kezdődjék a mesemonda!

A szokás eredete Szent Bálint püspök nevéhez fűződik. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. (Most képzeljétek el! Szegények!) A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. (Mondjuk vörös rózsa vagy babarózsa). A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. 

Az eredet után még vannak csupa érdekes dolgok. Például, hogy egyes országokban hogyan ünneplik, és mit kap az, aki semmit sem kap ezen a napon. (Cseles, mi?)
Képzeljétek el, hogy Japánban például Február 14-én a feleségek csokoládéval ajándékozzák meg férjeiket, férfi kollégáikat, főnöküket stb., ezért egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba. Fiatal leányok is ezen a napon ajándékozzák meg imádottjaikat, legjobb esetben olyan csokoládéval, melyet ők maguk készítettek. Szóval hajrá leányzók! Készítsetek csokit, biztos lehet kapni a faluban minden olyan dolgot, ami ahhoz kell, hogy sikerrel járjatok a kreatívoskodásban! – suttogóra veszem, mintha hadititkot mondanék el – Persze, a fiúk mindezt március 14-én viszonozhatják.
Viszont Dél-Korea is érdekes, mert a Valentin-nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én “gyászolja” ezt és jajagmyeont (jézusom, még le sem tudom írni!) eszik, tésztát fekete szósszal.
Hát mit ne mondjak, ha Dél-Koreában ennyi csokit lehet kapni és még külön napok is vannak rá, akkor én szívesen lennék koreai. De most minden viccet félretéve: képzeljétek el, hogy ugye itthon meg máshol is mindig azt halljuk, hogy ki hogyan fogyókúrázik meg minden, de Dél-Koreában annyi csokit ehetsz HIVATALOSAN, hogy csak na! Chocolate and the city *dúdolgat*.
Most csak így össze-vissza egy kis jelentéssorozat. Brazíliában június 12-én ünneplik ezt a napot. Finnországban a Valentin-napot a “barátság” napjaként ünneplik, melyen képeslapot küldenek egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják, vagy kisebb ajándékot adnak át nekik. Óóóóó, Anglia! Anglia! Csak hogy megszeressétek egy kicsit az olvasást: Shakespeare Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia “illetlen” énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.

De mivel Magyarországon vagyunk, így ezzel búcsúzom a Bálint-jelentésektől: A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni. Szóval keressetek verebeket, ha tudtok, akkor rajzoljátok le őket és küldjétek el a szerkesztőségünkbe. Szeretünk kapni tőletek leveleket áááám!<3
A cím pedig kérem szépen onnan jön, hogy menjetek az eridon farsangi bulira, és a kellemest kössétek össze a hasznossal: Szívecske pólóban, szívecskés nyalókát eszegetve (párotokkal is akár) lépjetek bele egy bubiba és élvezzétek a szárnyalás helyett a bubikolást.

Boldog Valentin-napot, csibék!<3

A ti Bálintinétok; Keru.